„De olyan egyetemek meg főiskolák vannak, hogy annyit érnek, mint vászontarisznyán a lakat, némelyik. Avval nem lehet elhelyezkedni, a magasba néző diplomával nem lehet elhelyezkedni. Egyáltalán, semmi ilyen nincs. Hát ne vicceljünk. Ehelyett mondjuk egy tetőfedő mennyivel jobban jön. És attól, mer valaki tetőfedő, még nem hülye. És nem kulturálatlan ember, és így tovább. Hanem végzi a munkáját, méghozzá olyan munkát, amit te komám, nem tudsz elvégezni a professzori székből. Ez a helyzet, és ebből meg lehet élni. Leszoktatták a munkáról az embereket, mások dolgozzanak helyettetek. A Trump most ezt csinálja vissza.” Olvasom itt.
Hát nem tudom, én már voltam egyetemi adjunktus, meg gyári munkás is, mindkettő vállalható út, de őszintén szólva egy monoton betanított munkába szerintem bele lehet tompulni, láttam rá elég példát. Amikor nekem kellett ilyen csodás munkát végezni (kevés pénzért, of course), én beszélgetős rádióműsorokat, podcasteket meg hangoskönyveket hallgattam, komplett Mikszáth- meg Thomas Mann-regényeket hallgattam végig, amíg sorkapcsokba nyomkodtam a rugót, és így azért el lehetett viselni.
Ám (és ezen csodálkoztam), munkatársaim nagy része csak csöndben szerelt valami mély apátiában, esetleg csöndben kárált arról, hogy ő hogy csinálja a pörköltet, nem igen lehetett arról beszélni velük, mit olvastak, vagy milyen filmet láttak legutóbb, mert semmit.
Avagy a Rezsidisznó menjen a francba. (Ha valaki nem kattintott a linkre: a némethszilárd nevű izé nyilatkozta a nyitó mondatokat.) Azt hiszem egyetlen ország sem ment előrébb még attól, hogy leépítette a felsőoktatást, sőt, szerintem még nem is volt ilyen ország, ez afféle magyar hungarikum, mi szeretnénk összeszerelő-ország lenni, illetve szeretne a franc, a rezsidisznó-szerű fideszes főfaszokon kívül.
Amúgy meg a fideszes senkik (kósalajos, rogántóni sallalalla) mehetnének tetőfedőnek, ha már igény az lenne rá, vagy Bécsbe utcaseprőnek, állítólag koszos, különösen a tizedik kerület...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése