Durvul a kampány mint rendszerint, pedig még épp csak elkezdődött. Az ormánypárt például közvélemény-kutatásnak álcázza a saját jól bevállt migránsozását, mikor az ún. "közvélemény-kutatók" telefonon zaklatják az emberek lakosságként definiált halmazát, különféle településeken szerteszét. A fentebb linkelt cikkben például ilyen remek "kérdéseket" lehet olvasni:
„Ön kire szavazna inkább az önkormányzati választásokon, ha az alábbiak közül választhatna: arra a jelöltre, aki támogatja Orbán Viktor bevándorlás-politikáját, és megvédi a kerítést, vagy arra a jelöltre, amelyik Soros György álláspontját támogatja a migráció kérdésében, azaz több bevándorlót engedne az Unióba és lebontaná a kerítést?”
Szép nem? Ez lenne a klasszikus sugalmazó kérdés, amiben ugye már eleve benne van az elvárt válasz, bár ha nekem tennék fel e kérdést és lelkesen támogatnám azt a jelöltet aki lebontaná a kerítést, sőt hozzátenném (Bödőcs egy stand-upját idézve) hogy szeretném azt is ha ebolás niggerek költöznének a nappalimba. Hadd nyelje félre a tic-tacot az a marha a telefon másik végén. (Ez a taktikám, jajj bocs.)
A gond - illetve a fenét, nekem aztán nem - hogy ez még csak nem is egy sugalmazó kérdés, ez csak egy átlátszó, és szánalmasan ostoba kampányszlogen, aminek komolyan vételéhez vagy orvosi értelemben szellemi fogyatékosnak kell lenni, vagy nagyon részegnek/beszívottnak. Aki egyik kategóriába sem tartozik, de mégis a migránsokat nyakunkra hozó bukott balodali gyurcsánytól retteg a polgármester-választás kapcsán is, az vagy ordítóan tájékozatlan, vagy egyszerűen hinni akar az egyujjas agyú szlogenekben. Mert neki a fidesz meg a felcsúti az nem politika hanem vallás, ő ebben az értelemben nem állampolgár, hanem szektatag. A Soros-Gyurcsány-migráns háromszög számára nem az ami, vagyis egy előre megfontoltan, aljas indokból elkövetett politikai blöff, hanem a világképét megalapozó dogmatika egyik alapja.
Az ilyen híveket viszont felesleges kérdésnek is alig látszó baromságokkal bombázni, föl tudja azt mondani magának is, a kormányt rühellőkről meg úgyis lepattan.
„Egy nemrégiben napvilágot látott javaslat szerint Brüsszel a helyi önkormányzatok részvételével helyezne el migránsokat az unión belül. Ön inkább támogatja, vagy inkább nem támogatja, hogy Balatonalmádiba migránsokat telepítsenek?”
„Szavazna-e Lengyel Róbertre, ha tudná róla, hogy megegyezne Brüsszellel a migránsok Siófokra telepítéséről?”
Az efféle primitívségekkel nyilván a bizonytalanok és/vagy tájékozatlanok hallmazát célozzák, akiknek amúgy gőzük sincs róla, hogy ki a polgármester, de most jól megtudják hogy migránsokat telepítene a Balaton mellé Brüsszelből, vagy honnan. Azt meg ugye nem kéne, mert elveszik a munkánk, tele lesznek velük a börtönök, lányaink megerőszakolása végett, így fiainknak túlzsúfolt cellában kell majd senyvedniük, mindenféle arabokkal együtt. Na erre a világképre remekül rezonálnak az álkérdések.
Meg valljuk be, néha jól érzés, hogy az embernek nem a tönkrement házassága, a megélhetési gondok vagy a változtos betegségek miatt aggódnia, hanem problémázhat, felháborodhat a soros zsidó világösszeesküvés meg a migránsbűnözés miatt, kikérheti magának mindezt, és egy kis időre világpolitikai tényezőnek érezheti magát, legalább is az Orrtúró Presszó törzsközönsége előtt. Hisz neki telefonon már megmondták, mi az ábra, komoly és érthetetlen nevű közvélemény-tudósok, sőt a véleményét is kikérték, tehát biztos, hogy szerénytelen személye nem akárki.
Ám lehetne a sok negatív üzenet mellett pozitívat is sugalmazni kérdésnek alig álcázva, hisz nem csak sok fenyegetés van kint és bent egyaránt, de az ország épül, szépül valamint térkövesedik, és egyre több körforgalom közepén van szökőkút. A nemzet burzsoázia felemelkedéséről nem is szólva, hisz egy rendes kampányban fel kell tudni mutatni az eredményket is, meg a hitelesen sikeres személyiségeket. Ilyen "kérdésekkel" mondjuk:
"Támogatná-e Ön, hogy Orbán Récsöl saját lábán állva jelentős állami támogatással hozhassa létre szarospelenka-ellátó hálózatát, mely levenné a kisdedek válláról a pelenkába kakálás terhét, hisz a pelenkákat eleve töltelékkel együtt forgalmaznák?"
Itt ugye az lenne a lényeg, hogy nem kell fáradni azzal, hogy tisztába tegyük a gyereket, csak meg kell venni a boltban a praktikus, családi kiszerelésű szaros pelenkát, és z már egyből mehet is a szemétbe, a gyerek meg oldja meg ahogy tudja, mi a magunk részről lerendeztük a pelenkakérdést.
És igen, már megint pont idáig asszociáltam magam, pedig eredetileg valami társadalomtudományi okoskodát szerettem volna írni a közvélemény mibenlétéről, a kutatói etikáról meg a szakmai minimumról, de rájöttem hogy minek. Hisz egyfelől magam is unnám, mert csak evidenciákat hordanék hűvös halomba, másfelől meg az elején idézett kérdésekből összeálló izé az minden, csak nem kutatás, tehát még viccből sem komolykodnám el, igen tudományosan.
Az egész tényleg annyit ér, mint egy szaros pelenka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése