A 2067 egy idei keltezésű ausztrál sci-fi. Jobban belegondolva, még sosem láttam ausztrál sci-fit, a Mad Max mondjuk vehető annak, de az soha egy fél percre sem érdekelt. Ez viszont egy disztópikus-időutazós cucc, gondoltam egy próbát megér, és tényleg egyet még pont megért.
Az alaphelyzet az, hogy túl vagyunk e globális felmelegedésen, a növényzet gyakorlatilag komplett kihalásán, amitől aztán az emberiség nagy része szintén kihalt, hát van ez így, nem tudtam elég gyorsan átállni az oxigén belélegzéséről a fotoszintézisre. Pedig növények híján már nekik jutott volna az összes napfény. És egy, csak egy megaváros maradt talpon a vidéken, milyen véletlen, hogy pont Ausztráliban, miután egy ottani gigacég rájött hogy tud mesterségesen oxigént előállítani. Kenguruszarból vagy préselt koalatetemből vagy valami hasonlóból, de dolog előnye, hogy mindenki oxigénre költi a pénzét, pia, drog vagy kurvák helyett, a bárokba is néhány slukk friss levegőre ugranak be. De legalább senki nem a koronavírus miatt fuldoklik.
Viszont. Kiderül, hogy mesterséges oxigén nem olyan tiszta anyag, mint amilyennek szeretnék, fertőződik valamivel, amit csak nemes egyszerűséggel úgy hívnak, hogy A Betegség. Még jó hogy a oxigénbizniszben utazó gigagcég nem csak hülye frizurákat talál fel, meg chippendale-formájú tudósokat, hanem egy időgépet is. Az időgépből meg rádiójeleket kapnak a 407 évvel későbbi jövőből, hogy küldjék át a főszereplő csávót. Nem tudják miért pont őt, de legalább nem is akar menni, mert a felessége is beteg, és szeretné élőben végignézni haldoklását. de nincs mese, neki kell megmentenie az emberiséget. Hisz ha a jövőben még élnek emberek, akkor a bolygó ökoszisztémája valahogy regenerálódott, és/vagy van gyógymód is a Betegségre. Azt meg el kell hozni, gyorsan, bár senkinek gőze sincs, hősünket hogy a frászba tudják majd visszatranszportálni a saját jelenükbe.
Szóval az egész kicsit egy fordított 12 majom történet, mínusz Bruce Willis, szerepet kap benne a csávó apja, aki jelentős tudós volt (vagy lesz? igazából ő építette az időgépet), a jövőt elborító őserdő, fejbe lőtt csontvázzal (oké, nem csontváz korában lőtték fejbe), meg a meglepődés, hogy a szkafander éghető. Ja, hát olyan világban, ahol nemigen van már oxigén, ott a közönségesen égésnek nevezett rapid oxidáció sem tud végbemenni, szóval a tűz maga új élmény a főszereplőnek, különösen ha a ruhája gyullad ki. A csontváz meg feltehetően a sajátja, miközben elhűlve nézi, de hát hajrá időparadoxon! Amiből amúgy van bőven, de egy ilyen film ettől bír jó lenni.
Viszont indokolatlanul sokat érzelmeskednek (értsd: bőgnek) benne, különösen Ethan a Csávó, miközben a világ megmentőjétől némileg több keménységet várnánk el. Nem kell egy Terminátornak lenni, de a játékidő nagy részében ő vagy retteg vagy bőg, ami azért kissé visszatetsző, még ha indokolt is. Megnyugtató viszont a tudat, hogy bár az emberiségnek komoly esélyei vannak arra, hogy kinyírja magát (miközben a lassú öngyilkosságát eufemisztikusan 'civilizációnak' hívja), de például a csótányok, a borzok vagy a mókusok majd túlélnek minket. Az ember nevű pusztító vírus eltűnésével az élővilág majd visszazökken a normális üzemmódba, és jöhet a majmok (borzok, mókusok) bolygója.
A 2067 esetében persze nem ez a megfejtés, hanem hogy Ethan visszaküld a jövőből egy kupac növényt, hogy kipusztultak helyett legyen mivel elkezdeni az újratelepítést, így aztán a jövő is megváltozik, és őserdő benőtte romok helyett egy őserdő benőtte high-tech város lesz hirtelen. Szóval a sztoriban az emberiség az utolsó pillanatban mégsem pusztul ki, érdemtelenül túlélnek a túlélők, így a Majmok bolygója átmenetileg elmarad. Az persze korántsem biztos, hogy mondjuk újabb ezer év múlva mégsem pusztítják ki magukat a bunkó humanoidok.
A film sztorija amúgy jól kitalált, ha nem is ordítóan eredeti, a színészek felejthetőek, különösen mert egyiket sem láttam még soha, és nem is érzek rá ellenállhatatlan késztetést, a látvány meg a hangulat tíz pontos, és ennyi már elég nekem, hogy végig bírjam nézni. 2067-re meg amúgy is - a statisztika valószínűség szerint - úgy húsz éve halott leszek, ha csak előbb el nem visz a globális felmelegedés.
p.s. És bónuszként itt az igazi 2067, nevezetesen az osztrák állami vasút ilyen típusszámú mozdonya. Hát nem olyan látványos, mint a fenti film, de legalább tényleg van:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése