Nemsoká most már tényleg biztosan megy megint magyar űrhajós a Nemzetközi Orbitális Keringő Izére, (rövidítve ISS, de az valami közel-keleti terrorszervezetnek hangzik), eddig alig néhányszor halasztották el a felkilövést (vagy kifel, tudja fene, a lövés biztos), mert erős a szél, szarul áll a dollár árfolyama, vagy Elon Musk egy hete végleg megőrült, és a NASA most az ő cégével, a Space X-el szervezné ezt a dolgot. Úgyhogy még mindig Simonyi az utolsó magyar az űrben, Amerikából, a Csárli, csak ő nem a jég duplaviszkivel, hanem informatikából gazdag.
Nem igazán értettem soha, miért kell felmenni Föld körüli pályára, az annyira nem a mélyűr, hogy nagyon nem. Az ISS 400-420 km magasságban kering (az még magasság, vagy már távolság?), ez kicsivel kevesebb mint egy Kaposvár-Debrecen út vonattal, bár gondolom gyorsabban oda lehet érni, ha már rakétával mennek. Viszont innen Debrecenbe nem kell szkafander, és lehet nyugodtan olvasni a vonaton, illetve lehetne, már ha egyáltalán lenne bármi dolgom Debrecenben. Egyelőre decemberben sincs, de oda meg időgép nem kell, csak némi türelem, nem mintha várnám.
Viszont rakéta. Már egyszer minimum idéztem a témában Kurt Vonnegutot, aki még 1972-ben publikált egy novellát, The Big Space Fuck címen (A nagy űrbebaszás), amiben egy saját korábbi megjegyzésére reflektált, még a hatvanas évekből, talán az Apollo-11 kapcsán.
Ás hát igen, a rakéta az mindig egy fallikus szimbóleum, ez van, de legalább a légkörön túli űrnek határozottan nincs vaginaalakja. (Már a Renault-emblémának se olyan nagyon...) Viszont kicsit sosem értettem, minek kell folyton embereket az űrbe kúrni, mikor még messze se mennek, egy Holdutazás az még csak-csak, vagy majd a Mars, de keringeni egy műhold is tud, meg méréseket végezni, még szerencse, hogy nem sok gőzöm van az űrkutatáshoz. Biztos valami olyasmi ez is, mint a hegymászás, hogy ott a hegy, felkell rá menni, csak mert ott van. Vagy ilyen lehetett a hajózás anno, hogy ott tenger, mi itt vagyunk a partján, nézzük már meg, van-e egyáltalán másik partja, ha elindulunk így egyenesen.
De én nem vagyok egy felfedező típus, valójában a Teszkóig se megyek el, mert van egy Aldi a sarkon, és utazni is úgy szerettem régebben, hogy sokszor visszajártam ugyanoda. És a korral már ez is megkopik, úgyhogy az űr meg én az kettő (jó, magamban érzek néha némi vákuumot), a minap kis híján megnéztem egy újabb Star Trek-filmet, de tíz perc utánn rájöttem, hogy már a felvezetése se érdekel.
Viszont hallottam valahol valami hirdetést, hogy a tévesen "közmédiának" nevezett állami propagandacsatornák, majd élőben közvetítik jól a felkilövést, de nem csak a tévében, a rádióban is. Képzelem azt a feszült, izgalomtól átitatott közvetítést, hogy kedves hallgatóink, egy kurva nagy rakéta ágaskodik az égnek, állítólag alig másfél óra, és füstölni fog az alja, aztán lángcsóvázni és huss...
A husst majd egyenesen kapcsoljuk, az űrkilövő központállványról, aztán egyperces hírek a brüsszeli migránshordákról, és máris jövünk vissza a lottószámokkal!
Legalábbis így képzelem. A tévében meg kis ablakban mutatják majd a sarokban, ahogy megy fölfelé a kilőtt űrizé, és közben a nagy képen egy motorolaj-reklám, aztán majd megrázó migránsos felvételek. Texasból.
p.s. Ja tényleg... És az űrszörnyek? Azokkal már senki sem foglalkozik félni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése