Benn vagyunk a vízben

Hála az unalmas ám babrálós munkának, mi közben lehetetlen olvasni, ismét ráfanyalodtam a közpártszolgálati rádióra, és teljes volt a döbbenet. Történt ugyanis hogy elnyertük a nyolc (!) év múlva esedékes vizivilágbajnokság rendezési jogát, és a derék médiákok másról sem tudtak hadoválni egész délután. De hát hogy is tehették volna, mikor a Pocakos Tábornok is ott lengette a tokáját, és főminiszteri súlyávval adott izé... súlyt az eseménynek. Így aztán komplett műsorok maradtak el, volt helyettük rendkívüli Sportvilág, minek vége után kezdődött a szokásos Sportvilág, persze szóról-szóra ugyanaz volt. Nyilatkozott az összes Barcelonába nyomult fideszes farok, a főnök mellett, pártalelnöktől nagyotmondásügyi államtitkárig bezárólag, és ezt pár órán belül hatszor is le kellett adni.

Mert hár micsoda büszekség is ez, dagad a honfiúi sörhas (Orbán szerényen a maga sikerének is tulajdonította, végül is mondhatta volna, hogy ő intézte el az egészet, bár a vizet csak buborékkal szereti, fröccsben), nyakkendős senkik veregetik válon magukat, pedig:

- A szólamokkal ellentétben ez a VB nem a világ harmadik legnagyobb sporteseménye az olilmpia meg a foci vébé (amúgy minden más nyelven: világkupa) után, teccenek emlékezni olyanokra, hogy Formula-1, Tour de France, atlétikai vb, tenisz Grand Slam tornák, ne adj isten Super Bowl, de valszeg egy sima foci eb-t is nagyobb érdeklődés övez. (A vizilabda meg igazából maroknyi országnak fontos csak, azért lehet valamekkora etvasz, mert az egyik épp az USA.)

- Nem, nem várták magyarok milliói lélegzet visszafojtva a döntést (mint az OV állította a helyszínen) a pártmédián kívül még csak vezető hír sem volt sehol az ügy.

- És nem, nem Magyaországnak meg vezetőinek szóló elismerés volt, igazából a három vetélytársból kettő visszalépett, a harmadik Korea meg épp a megelőzőt rendezi (nyilván a biztonság kedvéért pályázatak anno több időpontra is), vagyis egyfős versenyben nyertünk, ezt ünnepli most a pártszolgálati síppal, dobbal, cintányérral, továbbá havaj, dizsi, napszemüveg. Na, ezt pont nem kéne...

Meg az az elérzékenyült hangnem, hogy a miniszterelnök úr személyes munkája meg részvétele mennyit számított meg hogy az úszócsaj milyen jól beszélt angolul (amerikai egyetemi tanulmányok után ez előfordul az emberrel), és hogy huszonkettőből huszonkettő szavazatot kaptunk - mér',  kire szavaztak volna?

És hab a tortán (vagy szar a palacsintában, nézőpont kérdése), hogy többen is felmondták a leckét: a nemzetközi szövetségnek 203 tagországa van, több, mint az ENSZ-nek, és ezek mind minket támogattak, azt mondták a magyarok meg tudják csinálni! (Ezennel átiratkozom szingaléznek...) Mind a 22 ember átlagosan tíz ország polgárai nevében nyilatkozott/szavazott ezek szerint. Mert máshogy nem lehet, hogy a döntést hozók között nem képviselt 180 ország (na jó, azok illetékes sportszövetségeinek) véleményét is pontosan ismerjük.

De az államtitkári agyak máshogy járnak, a fideszes logika nem e vilábról való, úgyhogy, legalább is a lakájmédiában, az egész bagázs a mennybe megy épp. Pedig mehetne inkább a fenébe is.
A közszolgálatinak csúfolt újságírok meg kibújhatnának  végre Orbán fenekéből (tudom, puha és meleg van odabennt), és körülnézhetnének a való világban. Tanulságos lenne.