A bukott minielnök mostanában mintha nem lenne arcoskodó harcos, Bézikli Sztrítfájter elvtárs-pajtás már a parlementi országgyűlésbe sem ül be mandátumilag. Bár ahogy épp átpofozná zsugorított frakcióját, szelleme azért ott párolog majd a maradék ötvenegy bátorak bio-szavazógép működésében. De a Dagadt most inkább a Pártot építi a háttérben, mert az a fontos, nekem ellenben gyanús, hogy csak akkor nagy az arca, ha övé a többség, ő fejben már kurva régen örökös vezér és kancellár, ellenzéki nem bír lenni.
Kivéve persze, ha az ellenzék ellenzékét játszhatja el, azt nagy kedvvel csinálta az elmúlt tizenhat évben, végig ő volt a néha sértődött, néha dühös, főleg cinikus-lekezelő bunkó, aki persze csak a Haza Sorsa feletti aggodalmában ilyen, ha már egy ostromlott várat kell gyakorlatilag ellenzékből kormányoznia. Kétharmados többséggel, ja.
Na, ez a mutatvány szánalmas volt, egy kicsit is kívülről nézve, és bármennyire is Európa vezetőjének festette fel szerénytelen személyét a pártállami propaganda megannyi vezérszurkolója, sosem volt az, az uniós vezetők egy idő után már bottal sem piszkálták a küllők közé, ha már.
De most, hogy tényleg az ellenzék vezére lehetne, és megpróbálhatna valódi harcokat vívni, egy buddhista szerzetes szerénységével, valamint egy fáradt öregember szomorú tekintetével nem áll be az első vonalba.
Mert ő csak a kitalált ellenségekkel tud már vívni, kis fakardocskája erre a predesztinálja, meg a szájkaratéra, ami egy valódi kihívással szemben eleve kevés, plusz a puffadt egója sem engedi meg, hogy egy kétharmaddal szemben súlytalan ellenzék oldaláról hadakozzon. Egy akkora formátumú galaktikus vezér, hát hogy? Ő harcot csak azzal az ellenséggel vív, akit magának talál ki, mint az IMF, Brüsszel, az ukrán ügynökök, meg a bármilyen értelemben vett Háttérhatalom. Persze harcolt ő már a migránsok, az ügyvédek, a Shell meg az Erste bank ellen is, kijelölte ellenségnek a bírókat, az újságírókat, vagy bárkit, aki nem ő volt éppen.
De mikor az ellenfél nem képzelt és/vagy túl nagyra rajzolt, hanem tényleg túl nagy, nos akkor a rettenthetetlen utcai (h)arcos hátralép, majd intézze az parlamenti hadakozást a Geri, aki kormányon is helyette volt pofozógép, népies-kocsmaian szólva: A Vezér továbbra is az ő faszával tervezi verni a csalánt.
atlatszo.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése