„Minden hűtőben ott van, enélkül nincs olimpia a magyaroknak“ - olvasom a címet az egyik hírportálon, de nem kell sokat gondolkodni mi lehet az, mert mellette a képen valaki épp egy sörösüveget lenget.
Hát, nem tudom. Nekem nincs sör a hűtőmben, most direkt megnéztem, de tényleg nincs. Úgyhogy kezdem érteni, miért nem érdekel az olimpia egyáltalán. (Amúgy pont azért, amiért máskor sem érdekel semmiféle sportközvetítés, az autóversenyeket leszámítva.) Márpedig a cím annyira kategorikus, hogy a cikk már nem is érdekel: ha nincs sör, nincs olimpia. Mondjuk azt hiszem jobb ez így mindkettőnknek, nekem is, meg az olimpiának is.
Persze érdekes gondolatkísérlet, hogy mi lenne, ha mégis belenéznék valami olimpiai versenybe, mit tudom én, síugrásba, dartsba, ötlapos kirakós römibe, vagy amiket ilyenkor sportolnak a rendezvényen a versenyzők. Persze úgy, hogy közben nincs sör a hűtőmben, de még jégkém se. Akkor már nem lennék magyar?
Valószínűleg nem, de legalább szurkolhatnék annak, aki a legszimpatikusabb, és lehetőleg brit.
Arról persze nem szól a kiinduló megállapítás, hogy a magyarságteljesítmény és olimpia összefüggéséhez elég-e, ha szimplán csak ott van a sör a hűtőben, vagy inni is kell belőle?
Gondolom az utóbbi, elvégre mit ér a sör ha csak dísztárgy, ezzel még nem tartunk ott, mint a százéves konyakokkal, meg különleges viszkikkel, hogy nem ivásra veszik aukciókon, hanem befektetésnek, némelyik jobban tartja az értékét, mint az arany. Annak ingadozik a világpiaci ára, míg egy palack 50 éves Glenfarclas Highland Single Malt már most is közel ötmillió (forintban), és később ennél csak drágább lehet. De ennyit a sörről.
Viszont életemben többször voltam úgy moziban, hogy közben nem ettem popcornot. Sőt, javarészt így voltam moziban. Akkor most azok a filmek megnézettnek számítanak? Vagy mikor józanul mentem valami punkzenekar koncertjére? Mikor tizenévesen rockerként azonosítottam magamat, szubkulturálisan, nem volt sem Iron Maiden, se Motörhead-pólóm, sőt azóta se, pedig utóbbit kifejezetten szerettem volna, úgy tíz évvel ezelőtt. És egyszer sem hánytam a poharamba egyik kocsmában sem, szóval gyanús, hogy nem is voltam rocker.
És így utólag megannyi potenciális hiány, inkább abba is hagyom, mielőtt kiderül hogy nincsen is diplomám, egy se, vagy hogy nem is voltam például Prágában, mert nem olvastam elég Hrabalt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése