Mos mé? Szónom kellet volna? Délelőtt van bazmeg, nem éjszaka, ilyenkor lehet fúrni. És egyébként is, nálad fúrok, magánál? Na ugye, csak az ajtaja előtt. Nem, nem rugdaltam az ajtót, csak útba vót, és nem, nem írtam ki hogy majd fúrok, azt se írom ki mikor megyek holnap szarni, mikó kell, akkor.
Engem nem érdekel hogy maga aludnál délelőtt, délelőtt rendes ember dógozik. Nekem ne jöjjé azzal, hogy éjszakás vagy, éjszakások azok a kurvák bazmeg, a diszkóba, de én rendes ember vagyok, én dógozok délelőtt. Aluggyá máshol, mér pont itt?
Ja persze, a te lakásod, azt bárki mondhatja, ez meg itt az enyém, mert most én fúrom a Gizi néninek. Amúgy meg ha lesz kedvem, fúrok délbe is, meg holnap, te meg aluggyá vasárnap, az való arra, köcsög!
Van abban valami báj, mikor az ember egy lakótelepi lépcsőházban rezidens, és ez a miénk még a joobbak közé tartozik, eddig még senki sem szart a lépcsőfordulóba (azaz nem találkoztam ilyesmivel), nem hányt le egy szomszéd sem, nem késeltek meg senkit, és bár egyszer láttam egy rendőrt a lépcsőházban, róla később kiderült, hogy itt bérel lakást. Biztos ezért nem hány le senkit egy késelő.
Itt igazából béke van, aminek fontos biztosítéka a rendes városi elidegenedés, hogy két-három arcon kívül (három az, ha jól számolom, maximum négy) azt se tudom ki lakik itt velem egy helyrajzi számon, vadidegen arcoknak köszönök a lépcsőházban, csak a biztonság kedvéért, hátha itt laknak. (Mert többször volt olyan, hogy egy félévben úgy négyszáz embernek kellett valami írnom az indexébe, ott elengedtem ezt arcmemória-erőltetést, a névmemóriám meg eleve nem volt nagyon erős, ráadásul a többi lakóhoz annyi közöm van, hogy nincs.)
Az ismeretlenség békéjének felrúgásához tényleg egy Lajos kell, aki minimálisan sem érdekelt abban, hogy bárkivel jófej legyen, hisz jön, fúr, győz, fut, és jövő héten már a sörszagára sem emlékszik senki. A fúrt fal meg nem vált ki érzelmeket az emberből, főleg ha kussban marad.
erdekesseg.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése