2026. november 8., vasárnap

A farkaskiabálás be nem jövése

Többfelől is találkoztam azzal a véleménnyel, hogy a Nemzetietlen Együttszarunkrátok Rendszere bukásában nagy szerepe volt annak, hogy a rendszerurak a végén már csak primitív félelmet tudtak árulni az istenadta népnek. Az meg ugy kell a francnak. Tényleg olyan ez, mint a mesebeli fiú, hogymire jött volna az a rohadt farkas, már senki nem vette komolyan mit nyekereg. Itt meg úgy jártak (a rendszer szempontjából) túl sokan, hogy egyszer csak feltűnt nekik, az tőmondatos, eltorzult fejjel szétkiabált propaganda-egyenmondatok alapvetően valóságidegenek, mert senki nem fog ránk atomot dobni, az ukránok nem az ellenségeink, a Putyin elvtárs meg mégis csak egy háborús bűnös tömeggyilkos. Und diktátor, natürlich. 

És mikor valaki már nem képest igazán félni attól, hogy jövő héten háborúba viszik őt, a fiát, az apját, a kutyáját, akkor már nem képes igazán félni attól sem, aki ezzel a baromsággal etetné. És onnantól minél inkább túltolják, radikalizálják az üzeneteket a hatalom emberei, annál nevetségesebbek lesznek. Márpedig túltolták, a sok AI-generált mocsok, mint a síró kislány fronton fejbe lőtt apukája már erősen  kontraproduktív volt. Vagy produktív, amennyiben segített a felcsútista rezsim bukásában. 

Ma reggel épp az volt egy hír, hogy megvan Kakadu Péter exkülminiszter is, meglepetésre ő is dubajozik épp, biztos máris annyi szabadsága jött össze a a kínai elvtársaknál, hogy lazít kicsit, feltöltődik, koktélozik, masszíroztat, vagyonkiment, ilyen szabadidős programokban van. És hát ő modellértékű esete annak, hogyan lesz a néhai Hatalmi Főpárt nagyhatalmú hercegéből egy nevetséges alak, aki már a hatalom sáncai mögött is játszotta a sértődékeny, túlkoros óvodást, azaz előbb vált nevetségessé (jóval előbb, és nagyon nevetségessé), minthogy bukott volna az elvtárs-pajtásaival együtt.

Mondjuk félelmet kelteni pont ő nem tudott, dehát így jár az, aki nagy komolynak látszani akarásában maga rajzolja meg önmaga karikatúráját. Ettől még rács mögött a helye, sok dologért, de ne számoljunk át mindent lélegeztetőgépekre, mint az aljas libsik... (Legyünk inkább aljatlanok, akiknek tehát mindig van lejjebb!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése