Légitársaság-szimulátor

Olvasom, hogy a Sójomervélyz első, bár kissé koros gépe (a csodálatosan tipografált nevű A'lmos Vezér) gyakorlatilag hat órát töltött Ferihegyen (illetve a Franz Liszt International Lufthauptbahnhofon), aztán repült is vissza Angliába, ahol azóta a dinamikus növekedés jegyében dinamikusan parkol, valamint álmodik nagyot (vagy az az anyja, az emese, és ők csak simán álmos?) miközben a társaság emberi itthon liszt (ezúttal nem Ferihegy), ásványvíz, meg szilvalekvár forgalmazásába kezdenek. Repülés helyett.

Hát ez remek. Adott egy légitársaság, másfél géppel (már egy másodikat is kezdetek átfesteni), nulla darab járattal (amúgy slotok és repülési engedélyek nélkül - a legutóbbi repülésre is csak egyszeri engedélyt kaptak), ráadásul egy tádzsik társaság, a Somon Air dizánjával, piros-fehér-zöld farokfestéssel.

 

(A kép forrása az Index, ők meg a Wikipediáról szedték.)

A vicc az, hogy az illető társaság is igyekszik benyalni az államnak, a helyi főkutyának már ők az udvari szállítói, a hatból az egyik gépüket mag valamilyen vezérnek hívják... hát most akkor én vagyok a hülye, vagy ők?

Egyszóval a legújabb hángerijenervéjz még mindig egy kamunak tűnik. Azt mondják, októbertől indulnak a menetrendszerinti járatok, addig chartereznek, miközben charternek nyoma sincs (végül is gépek nélkül nehéz is lenne, mondjuk kisebb csoportokat a vezérigazgató is levihetne a kocsiján a bplgár tengerpartra), egy októberi indulás, meg hülyeség, ahogy van. Mert ugye eleve november elejétől indul a téli menetrend, egy hónapra nincs az a barom, aki ilyet tervezne, de a télire is lehet már foglalni gyakorlatilag bárhol, ők meg csak szeretnének repülni ide meg oda, London, Párizs, Amszterdam, aztán arra ébrednek, hogy a bilibe lóg a kezük. Én például szeretnék egy házat Kensigtonban, meg is tudom mutatni a képét, meg el is mondhatom, hogy jövőre tényleg megveszem, becsszó, csak előbb még gyűjtök pénzt jegyre, hogy elmenjek odáig, meg cipőre, mert a mostaniból kilóg a nagylábujjam. De ha ez meglesz, rögtön megyek a félmillió fonttal házat venni. Plusz hetente megírhatom, hogy a ház ugyan még nincs meg, de tárgyalok róla, a pénzre meg van egy komoly igéretem a Nemmondomeg Kitől.

Az üzleti terv meg titkos, nehogy lenyúlják mások, (mások= vizzer) akikkel viszon eleve nem versenyeznek, mert egész más kategóriába pozicionálják magukat,de akokr meg minek titkolózni? Ha én zöldséget árulok, akkor miért zavar, ha a szomszéd vasbolt tulajdonosa megtudja, honnan és mennyiért veszem a körtét, a karfiolt meg a karalábét, meg az egyéb, nem k betűs dolgokat?

Normális ember még mindig a konkurenciát válaasztja, különösen meert csak konkurencia van, a Falkonhangerijenmég mindig csak egy ködkép. De legalább szilvalekvárt már árulnak, kis varázsgombával az is összehozhatja a repülés élményét.

(És ha mondjuk öt év múlva ők lesznek a legsikeresebb társaság a régióban, majd nézek hülyén, de erre azért tényleg mikroszkopikus az esély. Már mint nem arra, hogy hülyén nézzek...)