Úgy fáj a lábam, mint akinek fáj a lába. A gond annyi, hogy a jobb lábam másfélszer olyan vastag, mint a bal, de legalább tapintásra valami keménygumi-féle. Kulturáltan tudok sántikálni vele, bár Oscarra azért nem jelölnek érte, legalább is is gondolom, nem láttam filmezni senkit mikor mentem a boltba.
Eleve utálok betegnek lenni, pedig vagyok az rendszeresen, (de egy megfázás az elmúlik, lehet számítani rá, hogy napról napra jobb lesz, de ez a lábfájás csak rosszabbodik, egyre rosszabb a body, ha már így kora reggel lehet ennyire ócska szóviccel élnem) ám a lábam mégis csak az a részem, amivel két lábbal a földön ugyebár. Oké, most másféllel, de hát épp ez zavar igencsak. Kenegetem, felpolcolom, igyekszem vigyázni rá, de akármit csinálok, a jobb lábam a rosszabb.
Mindegy, ma is el kell indulnom dolgozni, nem vagyok szobanövény, hogy majd valaki úgyis megöntöz, majd sokat üldögélek sérelmükre, de legalább fizetnek érte, holnap viszont lesz valami céges buli is, hát tényleg pont ez hiányzik nekem, de az ingyen kaja azért jöhet. Bár bulihangulathoz azért kellene egy használható, jobb láb, mindkét értelemeben.
Aktuális panaszkodásomat ezzel be is fejezném, a következő posztban majd írok valami kulturális-vicceset, vagy kiröhögöm a hazai, politikának nevezett freak-showt.
pont így érzem magam (filmbaratok.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése