2022. december 4., vasárnap

Mi kulás?

Mindjárt jön a Mikulás, a kérdés csak az, hogy honnan. Hogy miért, az nem kérdés, ijedt gyerekeket akar zaklatni plázákban, meg szankciós szaloncukorral dobálózni. De a származása kétséges, a finn lappok például leginkább maguknak követelik, pedig oda is csak úgy érkezett a valahonnanból. Vej Ling mester tantásai szerint a mikulás az eredetileg Aghia Csang volt, a középkori nagy szent láma, a története pedig a következő:

Csang mester véletlenül részegen halt meg, miután kicsit iszonyúan berúgott Szörnyenló rinpócse gyászszertartásásán. (Örömében, mert utálta az elhunytat, és a buddhistáknál nem kötelező mindenkit szeretni.). Amikor viszont arccal előre landolt a jakitatóban, senki nem húzta ki, azt hitték ez valami misztikus gyakorlat, így Csang ittasan eltévedt a bardóban, a köztes létben (kétszer is rosszfelé fordult fel), és a Himalája helyett a skót felföldön született újjá, mint egy vándor birkaherélő segédje.
Mivel korábban eléggé önmegvalósított személy volt, csak két fokozatra egy B-kategóriás megvilágosodástól, érezte hogy nincs jó helyen, úgyhogy északkeletnek indult. Hát, Lappföldig jutott, ott már elég hideg volt, bár a kurva nagy hegyek még mindig hiányoztak, de megállt, mivel hirtelen felindulásból megnősült, beszállta a jávorszarvas-üzletbe, és rászokott a dán vajas kekszre, amit akkor persze még viking vajas keksznek hívtak, és birkabőrben párolva sütötték. 
Alapvetően jól érezte magát, bár időnként nagyobb kirándulásokat tett, hogy valahogy visszajusson a karmájához, de mindig  Európában kötött ki, ami meg annyira nem volt Tibet, hogy akkor már inkább rendre visszament északra. De a helyeik elkezdték valami fura csodatevő figurának látni, pedig csak keleties módon részegeskedett, amennyiben a késelés utáni asztalra borulva alvás helyett inkább vörös fejjel, nagy vidáman csajokat és gyerekeket kergetett a fogadók udvarain. Nem ajándékot akart adni, bántani akarta őket, mint egy rendes helybéli, csak ugye a sok vajas keksztől már kövér volt, úgyhogy nemigen érte utol őket.

A néphagyomány aztán kissé tovább színezte az alakját, pedig két-három újjászületés után újra tibeti tulku lett, manapság pedig sales-es egy maláj papírgyárban, bár még mindig buddhista, csak épp a maga módján. Azaz sztreccsnadrágos csajoknak tart jógaórákat, különös tekintettel a hajlításokra.
A keresztényeket mindez persze már nem érdekli, ők rég rácsavartak a néphitre valami közel-keleti püspököt, aki állítólag szintén hátrányos helyzetű gyerekeket zaklatott ablakon át,. Pedig az eredti ugye Tibeti volt korábban, sőt később is.

Egyébként történelmileg mindenki tibeti, kivéve a görög rómaiakat, ők csak unokatestvéri ágon. Ezért ők főleg olaszokban reinkarnálódnak, meg argentinokban, de az utóbbi igazából rendszerhiba a szamszárában. Ami a Mikulás szempontjából persze lényegtelen irrelevancia, nála a decemberi zaklatásturné üzlet- és sorsszerű. Volt valaha.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése