2026. február 21., szombat

Kilenc vagy semmi

Nagy az isten állatkertje, és be van drogozva a vezetőség, de azért néha ledöbbenek meg. Most például kellett nekem Zindexet olvasgatni, az ezodívány-bulvársarokba olyasmit találtam, ami még engem is megviselt, pedig az emberi butaság online katalógusát naponta nézegetem.

Az volt a cím: „Ha ezzel a számmal végződik a születési éved, te más vagy, mint a többiek“ - ez a titokzatosan mást okozó szám amúgy a kilences.
Aha. Ezzel csak annyi a gond, hogy a statisztikai valószínűség alapján az emberek egytizedének kilencesre végződik a születési éve. Feltéve persze, ha ezzel a krisztuselőtt-krisztusután gergelynaptárral számolunk, mert mondjuk Indiában vagy Kínában eleve holdhónapokkal meg holdévekkel dolgoznak, a zsidók meg a szerintük teremtéstől kezdik a számolást, úgyhogy náluk 5786 van, ráadásul már tavaly szeptember óta. (Vagyis az izraelitákra nem mindig vonatkozik a kilences szerencse. Mert akik például 1999-ben születtek, még szeptember 11. előtt, azok a 5759-ik évben, tehát jól jártak, akik azonban már utána, azok 5760-ban lökődtek ki a szülőcsatornából. Mondhatni az őszi zsidók már nem különlegesek, miközben az a gój, aki idén csak szeptember közepe meg az év vége közt lesz 27 éves, az még mindig igen egyedei. Más.)

De tényleg, miben is áll ez a különlegesség? Nos, a kilencben születettek igen spéci energiákkal rendelkeznek, ami kell is, mert gyakran már gyermekkoruktól hordozzák a világ súlyát, nem nyomasztó teherként, hanem csendes felelősségként. Hangos felelősségként is lehet persze hordozni, mert a világ nehéz, érthető ha valaki azért néha jajgat, nade egy Kilences, az ennél sokkal öntudatosabb! Nagyon empatikusak, és szarul érzik magukat a világ igazságtalanságaitól (na ja, nekik kell hordozni a súlyát, a többiek meg a parton koktéloznak, ez ugye felettébb igazságtalan), ettől viszont pont jók nagy tanítóknak, mint a Dalai Láma, bár szerintem ő azt se tudja, pontosan hol is van az a Dala. (Jó, nekem meg Pécs a szülővárosom, de el tudnék tévedni benne.)
De a kedvencem mégis az a megállapítás, hogy a Kilencesek élete gyakran jelentős változásokon megy át. Hihetetlen! Eddig azt hittem, nagyjából mindenki így van ezzel, magam például jelentős változásnak éltem meg, hogy felnőttem, hogy lediplomáztam kétszer, hogy szerelmes lettem sokkal többször, és nem mindig reménytelenül, meg ilyenek. Erre kiderül, hogy ez a Kilencesek specifikuma, miközben én 74-es évjárat vagyok. Ami a zsidók szerint sem kilencesre végződő év (5734), de a buddhista naptárban is 2924. Fenébe, mindenképp Négyes vagyok...

Ám jut eszembe, mindenki más mint a többiek, ezért nem vagyunk klónok, programok a Mátrixban, vagy kormánypárti képviselők. Brit tudósok az ilyesmit a személyiség nevű izéből vezetik le.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése