2026. február 14., szombat

Sértődéskommunikáció

A posztmodern politikai kommunikáció lényege, hogy a közszereplő hatalomtechnikus lehetőleg ne mondjon semmi konkrétat, de azt sértődötten/felháborodottan tegye, mindegy, csak ne látszon gyengének, ne magyarázkodjon és semmiképp se vállaljon felelősséget.

A fő kommunikációs fegyver, a nehéztüzérség így a beszólás-kussolás kombó. Vagyis mondanak valami befogomperelni a kurvaanyját, aztán az összes további kérdésre az a válasz, hogy dehát már válaszoltunk, azt válaszoltuk hogy befoglakperelni rohadék, he? 
(- Polgármester úr, hogy van az, hogy a családja lakik az uniós pénzből épült vendégházban? - Mivan, buzi vagy? Feljelentelek!)

Ehhez képest már uncsi a karaktergyilkolás: „Mélyül a botrány: ukrán bűnbarlangban tarthatott privát bulit Magyar Péter, mielőtt a drogos buliba ment“. Gondolom az ukrán bűnbarlang Brüsszelben volt, nem is értem miért kellett hazajönnie, arrafelé jó kis drogos bulik vannak, ukrán drogokkal persze. Bűnbarlangokban főleg. 

Persze nehéz annak, akinek barlangokba kell bűnözni járnia, igazi államférfiak Bangokba járnak dubajozni, vagy egy yachtra a Central Parkba, a bűnözés egy bizonyos szint felett már elbírja a napfényre derülést, és onnantól nem az al- hanem felvilág része. A lopás, lenyúlás, kisajátítás mint hatalmi jelvények működnek, hogy lám, mi ezt is megtehetjük. 

És ennek a nem-erkölcsi csúcsra járatásnak a magasságából már lehet kioktató módon fölényeskedni, és fenyegetőzni egy lendületeset, valamint bármely érdemi kérdésre boldog karácsonyt kívánni, gyakorlatilag évszaktól függetlenül. Sőt, az ilyesmi tavasszal-nyáron a legjobb, hadd érezze csak a paraszt a cinizmust, mint a megvetés kifejezését.

A tények természetesen nem érdekesek, aki tényekkel kommunikál az egy lúzer, az igazi hatalmi önkényúr saját valóságot épít, aztán beleköltözik, mint Trampli Donáld elvtárs, aki már egy repülőteret meg egy pályaudvart is szeretne a nevére venni, olyan jó véleménnyel van magáról. 
Most  olvastam a HVG-n, hogy "Sokatmondó adat a magyar kiskereskedelemről: 4 év alatt 44 százalékkal többet költöttünk el, de csak 2 százalékkal több terméket vásároltunk.“  Ez ugye egy tény, de a Párt beszélő fejeinek interpretációjában már csak vélemény, amivel szembe állítható az övék, miszerint szuverenitás! Hogy a kettőnek nincs semmi köze egymáshoz, az ugyancsak egy vélemény, szerintük van, mert a szuverén magyarok jobban élnek, mint az elnyomott németek vagy hollandok (a szuvenír boldogságot okoz), és különben sem szabad mindent ilyen anyagias módon szemlélni, elvégre szeretet meg spiritualitás is van a világon, azok fontosabbak holmi százalékoknál!
Ők ebben hisznek, aki meg ezt kétségbe vonja, annak nem nyilatkoznak jól, majd a bíróságon sem találkoznak, mert igazi államférfi nem megy oda, csak az ügyvédje ügyvédjét küldi el.
Meg bárkit a picsába.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése