2017. február 6., hétfő

Náci zombik

Letámadott a légcsőhurut, lázzal , elesettséggel, ocsmány köhögéssel, de én dolgozom (már megint ez a working class hero -dolog), mert aki helyettesíthetne szintén beteg és ő ment előbb táppénzre, szóval próbálok kitartanai, de csak módjával. Ma mondjuk egy bő órával a munkaidő vége előtt befejeztem a tennivalókat, aztán szakszerűen teáztam, elvégre (precíz marxi terminológiával) a munkavégző képességemet áruba bocsátom, de az egészségem nem. Plusz a lelkem nem a vállalatot illeti meg. És ha valaki beszól, megyek a háziorvoshoz meg betegszabadságra, örüljenek, hogy egyáltalán ott vagyok, és dolgozom, arccal a tüdőgyulladás felé.

Viszont hallottam ma valami igazán vicceset, meglepő módon a Puzsértól (ő alapból nem vicces, az a vicces, mikor magából kikelve üvölt valami nagyon mindennpi téma kapcsán), Szélsőközép a műsor címe, nincs kedvem linkelni, a jutyúbon lehet böngészni. És a ma hallgatottban épp az volt a téma, milyen könyveket lehet jól eladni, a konklúzió pedig az volt a két húzótéma a szex meg a nácik, lehetőleg a címben is benne kell lenni, és nem baj ha trágár. Ennek értelmében az ultimate könyvcím, ami már a borítóval elad valami rekord példányszámot: „Hitlert basztam!“
Majdnem ez lett a postr címe is, de magamat is meglepve vagyok annyira prűd, hogy a baszást nem írom bele a címbe, a náci zombik viszont egy remek (asszem norvég) film, amolyan horror paródia, és hát a szex mellett a zombi-vámpír vonal tud még figyelmet kelteni, főleg náci kontextusban.

index.hu

No meg a zombiság mint olyan a mai napom alapélménye volt, bár úgy rémlik nem ettem agyat, vagy legalább is nem szó szerinti értelemben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése