Egy ideje azt találgatja a fél világ, hogy Putyin megzakkant-e, mert ez az az egész háborúsdi nem tűnik túl racionálisnak orosz szemszögből. És akkor jönnek a megfigyelések, hogy milyen szürkés és puffadt a feje, hogy már a legközelebbi embereivel sem ül egy asztalhoz (az a csatahajó, aminek a végéből tárgyalt a kabinetjével, az nem asztal, hanem védvonal).
És hát nyilván megzakkant az elvtárs, nem lehet huszonévig úgy diktátorkodni, hogy közben normális és racionális marad. Ráadásul a diktátorok függők, hatalomfüggők, azaz hajlamosak elveszíteni a kontrollt. Mint egy rendes heroinista, aki mindig csak a következő adagra gondol, akinek az életét már a szer vezeti.
A diktátorok számára pedig nem létezik elég sok hatalom, mindig lehet találni valami leuralni való területet, és hát a legjobb egy győztes háborút megvívni. Vlagyimir Vlagyimirovics, úgy is mint ex-KGB-s, pedig eleve hajlamos lehet hinni mindenféle háttérhatalmi játszmában, miközben világhatalmi tényezőként a történelemkönyvek fényesebb lapjaira vágyik. És ez már nem racionális döntéseken múlik, úgyhogy hazardírozik egy nagyot, miközben folyamatosan nácizza az ukrán vezetést. Akik persze nem szentek Például Zelenszkij egy nettó populista, sőt nacionalista-populista, aki úgy lett elnök, hogy még programja sem volt, csak kihasználta hogy táncos-komikusként ismert volt, az előző rezsimet meg már úgyis utálta mindenki. de nácinak nem nácik, csak a hosszú szovjet uralom után nemigen találták az utat. (Juscsenko, Janukovics, Timosenko - emlékszik még valaki ezekre az arcokra?)
De ezt bombázással nem lehet megoldani. Putyinnál meg nem az a kérdés, hogy normális-e, hanem hogy mennyire borult meg mentálisan.
origo.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése