Igen, az eredeti ilyet még 1938-ban követte el Orson Welles. Ő ugye H.G. Wells Világok harca című regénye alapján csinált egy rádiójátékot, gyakorlatilag hírműsornak álcázva. (Wells-Welles, véletlen? Aligha, nem lehetnek véletlenül mindketten velszi bárd...)
Mire az amerikaiak tömegével fogták menekülőre, hogy baszki emberek, jönnek a marslakók, és nem virágot hoznak, meg bonbont, hanem ipari léptékű tömegpusztítást. Jó, hát be lehettek volna már szarva kissé, hisz nem volt messze a második világ háborúja, bár nem hinném, hogy '38-ban, mondjuk New Yorkban tömegek tartottak Hitlertől, vagy aggódtak volna Csehszlovákia feldarabolása, esetleg az Anschluss miatt. (Bár ha valahol, akkor már leginkább New Yorkban.) Egyszerűen arról volt szó, hogy a széles néprétegek megszokták, hogy amit megír az újság, meg amit bemond a rádió (mit bemond, tudósít róla!) az úgy van, a marslakókról meg már amúgy is rég írogattak az olcsó sci-fi magazinok, tehát tényleg csak annyi kellett, hogy bemondja a rádió is. Herbert George Wells könyvét meg valószínűleg túl kevesen olvasták ahhoz, hogy ne essenek pánikba komplett lakótömbök és kertvárosok, egy akkor immár negyven éves, és relatíve ismert fikciótól.
De most nem ez a téma, csak hosszabb lett a felvezetés. Mert a napokban újra néztem A nagy marsi háború 1913-17 című ál-dokumentumfilmet, csak mert épp elém került. És hát ennek is az a lényege, hogy színészek által játszott "történészek", "szemtanúk" meg manipulált első világháborús felvételek segítségével, úgy mesélik el a sztorit, mintha a Wells-féle marslakókkal vívta volna meg a Nagy Háborút (tényleg, az I.vh. az angolul the Great War) nyugati világ. És bár az Orson Welles-féle eset tényleg maga a Nagy Médiatörténeti Példabeszéd, a regény meg lassan 125 éves, sokaknak ennél sem esett le, hogy mit is látnak.
geekz.444.hu
A kommentelőből lett autodidakta filmkritikusok ezúttal történésszé is guglizták magukat, és felháborodottan írogatták (na ja, úgy nyolc éve, mert 2013-as a műalkotás), hogy ekkora egy baromságot, hát ez nem is úgy volt! Irónia-faktor kihúzva, tanulságokkal nem is kell foglalkozni, az meg hogy mennyire bődületes módon posztmodern az egész, eleve értelmezhetetlen kifejezés. Számukra. Poszt-miafasz?
Post-truth, hogy még egyet tekerjek rajta, ez lenne a film mai tanulságának forrása, avagy hogy mennyire működőképes lehet egy efféle szándékolt manipuláció. Pláne ha rosszindulatú, mint ahogy ezt a mostani háború kapcsán is láthatjuk. (Na bumm, megint nem sikerült megúszni a témát, csak nehogy újranézzem A halál 50 óráját...)
Ám ez tényleg nagyon profi, jól összerakott darab, láttunk már ilyet (emlékszik még valaki arra, hogy Az igazi Mao?) de részemről ezt nehéz megunni. A sci-fin belül is külön alműfaj az alternatív történelem, a mi lett volna ha? tematika, úgyhogy én bírom nagyon a lövészárkokat támadó marslakókat is. Pedig ezt a cuccot a History Channel követte el, akik azért pont ebben nem erősek, ilyen ufóvadász, meg autófelújítós-zálogházas sorozatokat toltak akkoriban végtelenítve.
De ez szerencsére nem az, ráadásul az eredetiben Mark Strong a narrátor, a marsiak meg gusztustalanul csáposak, szóval mi kellhet még?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése