Az utódok földje

Szóval ott hagytam abba tegnapelőtt, hogy jön a világvége, amit mindenféle tudatmódosító bulikkal ünnepelnek. Amerikában, ahol egy üstökösre várnak, legalább is a Mielőtt mindennek vége kissé abszurd világában.

Mostanra azonban eljött a világvége, de sehol semmi üstökös, páran életben is maradtak, elvégre az olaszoknál csak háború volt, tömeges, de nem teljes kihalást okozó mérgekkel. Így aztán Az utódok földje egy fokkal rosszabb hely, mintha mindenki meghalt volna, mert a túlélők összehozzák maguknak a poklot, elkárhoznak még életükben, vagy legalább is erősen dolgoznak rajta.

Na most, itt aztán semmiféle humor sincs. Fekete sem. Itt sár van, vér és halál. Állatias kegyetlenség, rabszolgaság, kannibalizmus, színes szélesvásznon elővezetve.Egy fokkal torokszorítóbb még Az út című jenki nyomasztásnál is, pedig az ember azt hinné, annál lehangolóbb, kilátástalanabb posztapokaliptikus mozit már nem lehet csinálni. De itt sikerül.

Szóval annyi az alaphelyzet, hogy vannak a szerencsés hullák (ők legalább máma már nem hasadnak tovább), meg a szerencsétlen, megnyomorodott túlélők, például a főszereplő srác, aki ráadásul már a széleskörű pusztulat után született. Így aztán nem is ismer más világot, mint a mocsárban rozsdásodó roncsok és mocskos kunyhók lehangoló vidékét. Eredetileg az apjával küzd az életben maradásért, aztán a fater is meghal, ő meg elindul a folyó mentén egy ócska csónakkal, hogy akkor majd. Felfedezi a világot, vagy ilyesmi, hátha van olyan hely, ahol nem döglött kutya a vacsora. E helyett egy olyan világot talál, ahol belőle lehet a vacsora, meg abból a csajból akit alkalmi házigazdái egy ketrecben tartanak meztelenül, és moslékkal etetnek, hogy vágósúlyban maradjon, mire jönnek érte a vevők.

Hősünknek meg egyetlen célja van, találni valakit, aki még tud olvasni (ő sosem tudott), és elolvasná neki az apja naplóját. Amiben persze - mint a végére kiderül - semmi feloldozás nincs, csak még egy kis elszenvedni való trauma. És egy ilyen darab végén nyilván nincs happy end, legfeljebb egy apró és időleges megkönnyebbülés, hogy legalább még életben van, ő meg a lány is akit megszöktetett. De  jó dolgok ettől még nem várnak rájuk, ez mondjuk furcsa is lenne, úgy húsz évvel a világvége után.

Megrázó egy darab, tényleg látszik rajta, hogy ez bizony európai film. Az alkotókról őszintén szólva semmit sem tudok, ideguglizhatnék néhány infót a rendezőről meg a színészekről, de ezt mindenki megteheti magának is. (Azért itt egy link. Meg egy másik.) És egyébként is, minden rettenete ellenére tényleg érdemes rászánni azt a közel két órát, mert mondhatni tanulságos egy film. És elég megindító is, már ha valaki bírja az ilyesmit.