Ja, ez egy elég jó film címe, de most azont töprengek, hogy ennyi volt a blog. Nem az első eset, de lehet hgy az utolsó, a grafománia csak egy pontig érdekes, viszont szerintem mostanában már egyáltalán nem voltam vicces, elég szellemes vagy olvasmányos, csak egy nyavajgó faszi, aki meg kit érdekel?
Törölni nem fogom az elmúlt több mint tizenegy évet (a kis híján két és fél ezer (tejóég!) posztot), néha még olvasom magam, hisz ki tudja, mit írtam mondjuk nyolc éve ilyenkor. Hát, a minőség elegyes, főleg mióta háttal is kezdünk mondatot.
A Költői Én nem mindig én voltam, de egyre inkább főleg, ahogy görbíteni próbálom a nyelvet az amúgy szánalmas, de némileg élvezhető.
És mivel az egyetlen visszejelzés arról, hogy érdekel-e ez bárkit is, a látogtószám (naponta csinálok egy rendes színháznyi telt házat, ami nem sok, de például az egyetemi előadásaimra soem jártak ennyien), valaki kommenteljen már ide, írjam-e tovább, vagy tényleg érdemes az enyivoltban gondolkodni.
Oké, írhat ímélt is. Vagy dísztáviratot.
Abba ne hagyd! 👍❤️
VálaszTörlés