Olvasom ma reggel szinte bármelyik hírportálon, hogy az osztrákok úgy döntöttek, a rendkívüli helyzetre tekintettel beengedik a Magyarország felől érkező menekülteket. A rendkívüli helyzet azt jelenti, hogy a magyar állam (azaz a kormány, azaz a fideszkádéenpé, nálunk momentán ezek ekvivalensek) szarik bele, mi lesz ezekkel az emberekkel, a felcsútit saját hatalmán kívül tényleg nem érdekli senki és semmi.
A hatalomhoz meg pénz kell, ezek ilyen egymásba jól átváltható valuták, úgyhogy lehet állami földeket lenyúlni, haverokra közbeszerzéseket kiírni zavartalanul, a bamba tömeg meg nyugodtan fasizálódjon menekültügyileg. (Nemrég még azon csodálkoztam, hogy a Lánchíd rádióba betelefonáló bácsi konkrétan lövetne mindenkire a határsávban, mára ez lett az alap, kiegészítve azzal, hogy miért nem védik otthon a hazájukat, mintha egy polgárháborúban lenne hazai oldal, illetve hogy ezek a kisgyerekkel menekülő emberek igazából megszállók, a háttérhatalom (a tuggyukkik) küldik őket, üzenjünk hadat az egybesült államoknak...)
És amíg a magyarok jelentős része végre kihozhatja magából a nettó nyilast, a magyarok egy másik jelentős része kaját meg ásványvizet visz az állam által magukra hagyott embereknek. Meg tüntet a parlamentnél „not in my name“ táblákkal, vagyis hogy a felcsúti és hűbéresei csak a saját nevükben beszéljenek, az övékben nem, ők még embernek érzik magukat, és megvetik ezeket az antihumánus hatalomtechnikai szemétládákat, teljes joggal amúgy. Én is megvetem a felcsútit és az ő fasiszta rezsimjét.
És akkor egy hosszabb intemezzo: Hosszú évekig nyomták a jobber sajtóban, hogy itt ők meg vannak támadva, őket folyton és általánosítva fasisztázzák. Miközben ez tipikus műbalhé volt, én pl. egy cikkre, publicisztikára vagy hasonlóra sem emlékszem amiben a fideszt vagy a felcsútit explicit fasisztának nevezte volna bármi, a jobboldali sajtó, mely alapvetően a sértődés/felháborodás paradigmájába szorult, kreált magának egy fantomvádat, aztán jól kikérte magának. Most azonban eljutottunk oda, hogy ezek tényleg fasiszták. Félreértés ne essék, nem nácik, fasiszták. Korporatívnak nevezett, államelvű maffia, erő- és hatalomkultusz, idegengyűlölet, a máshogy gondolkodók démonizálása/kitagadása a nemzetből, meg valami végtelenül perverz küldetéstudat. Ami eredetileg nyilván csak üres duma volt, pénz kellett und hatalom, ehhez jött jól a nacionalista retorika, de hát vigyázni kell milyen maszkot vesz fel az ember, mert egyszer csak az lesz az arca, a felcsúti szerintem már maga is elhiszi, amit ordibál. És mikor azt olvasom a bencsik andrás (csupa kisbetűvel) nevű izétől, hogy „ne kerteljünk, ezek állatok“, akkor az olasz típusú fasizmusból lassan megérkezünk a rendes hitleri fajelméletig. Vagyis nyakig ülünk a szarban.
De mondom néktek felebarátaim, egyszer minden vécét lehúznak, egyszer ezek is eltűnnek a történelem kloákájában (azért némi letöltendő is jól esne világ rendjének), addig is meg az van, hogy:
„De az állam csak magyarázkodik, dumál, felháborodik, bekéret – azt az egyet nem csinálja, amit bármilyen normális, egy kicsit is érző ember rögtön megcsinál, ha meglátja, mi a helyzet.
Nem segít.
Írhatnám, rég volt ilyen nyomasztó és megalázó érzés magyarnak lenni. Szerencsére azonban ott van az a sok segítő, adakozó, aktív magyar, akik miatt viszont borzasztó jó – embernek lenni.“ (forrás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése