Az enyhe időnek köszönhetően kezdődik a pollenszezon, persze köszöni neki a fene, én ma délelőtt már percekig bírtam tüsszögni, megállíthatatlanul. Pedig a pollenszezon, az valami olyasmi volt, mint mondjuk a baseball-szezon, vagyis rohadtul nem érdekelt, nem voltam érintett benne, nem is néztem. Most meg tüsszögök, a torkom köszörülöm, és egyre gyanúsabb, hogy nem megfáztam, a hanem a pollen a mégis.
Pár éve még azt hittem, csak az emberi hülyeségre vagyok allergiás, az ma már hidegen hagy, de a szezonok egyre kevésbé, pedig a színházi szezon például érdekelne, csak arra nem telik, a pollen meg ingyen van. Persze lehetne mondjuk mogyoróallergiám is, úgysem eszek mogyorót, de mondjuk egy laktóz-intolerancia megviselne, miután ma még bármikor megeszem a két hete lejárt joghurtot. (Elvégre a joghurt az romlott tej, nem?)
És bár nem vagyok rájuk allergiás, de utálom az erős napfényt, a rovarokat en bloc, a kalácsban a mazsolát, az objektív idealista filozófiát, valamint a rádiós popzenét. Az ananászt a pizzán, a sorbanállást bárhol, a focit, a Jóbarátokat, a repülést, a nyarat, az öltönyöket. És egyikre sem tudnak felírni gyógyszert, az időnkénti tüsszögéssel meg jól elvagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése