A Dzsekpot az Dzsekpot, bármit is jelentsen, de ez a fim volt, amitől én se. Miszerint a fene gondolta volna, hogy egy akció-vígjátéknak címzett, mozgóképipari izéhez lesz viszonyom egyáltalán. Mert a műfaj taszít, untat, és egyáltalán.
Ehhez képest a Jackpot nevű izét, meglepő módon karmoltam. Valami mai, de mégis disztópikus jövőben, aki megnyeri a kaliforniai lottót, az gazdag lehet, de ha csak túléli a napnyugtát. Mert addig bárki megölheti, akinek van egy „nem nyert“ szelvénye, és akkor övé a díj. A pénz, a della, a lóvé.
És egy épp Lózan Cselezbe megérkező csaj nyeri meg, aki ázsiai-amerikai, kicsit is feltűnő ruhában rohangál, nem árt neki a sok verés, de mindig telik neki egy poénra. Miközben mindenki meg akarja ölni, de még a kiérkező rendőrök is.
Miközben a Szegény párákat tényleg Emma Stone vitte el a giccsből a zsenialitásig, ezt a filmet Awkwafina (igazából Nora Lum) a szemétből a nagyon nézhetőig. Ő nagyjából vicces, szerethető és azonusulható. A szomszéd lány, akinek bármikor nekiállunk megjavítani a kenyérpirítóját, akkor is ha nem értünk hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése