A meleg már annyira nyakig ér, hogy ha még egy hétig tart, kétségbe vonom a heteroszexualitásomat is. Aszexuális leszek, mert igazi kielégülést lassan csak valami hideg innivaló tud már okozni, esetleg némi fagyi. És ez biztos már a hőguta kezdete, a minap megöntöztem a műfenyőt, mert talán határozottan láttam, hogy kókadozik a nagy melegben.
A kánikulának amúgy két riasztási fokozata van itthon, a rohadt meleg, és a kurvameleg. A kettő közti határ nagyjából harminc fok és a szobai ventilátor, mert ha teszem azt, csak huszonnyolc fok van, akkor nem kell ventilátor, szinte magamtól életben vagyok, de harmincnál már attól leizzadok, hogy a fotelben ülve olvasok valamit. Olyankor bekapcsolom a ventilátort, ami hűsebbnek ható, de lényegében még mindig harminc fokos levegőt kever a pofámba, ami jól esik, csak tíz perc után égővörös lesz a szemem, pontosabban ég, miközben vörös, mint egy bedrogozott házinyúlnak. És már nincs kedvem olvasni.
Ilyenkor kell megnézni egy dokumentumfilmet Scott kapitány déli-sarki expedíciójáról, ahol kulturáltan halálra fagytak a lelkes résztvevők, hisz egyfelől már a látvány is hűsít, másfelől meg ahhoz képest nem is olyan rossz ez a mostani hőség, hisz például még életben vagyok, mint ahogy a rokonok és ismerősök többsége is. (Akik meg nem, azok meghaltak, de nem ettől a nyártól.)
Viszont nem érdemes egyenesen a dobozból enni a jég(k)rémet, először ki kell lapátolni belőle egy müzlistálba (és ügyelni rá, nehogy a szekrényben lakó zabpehely kiszúrja, és megsértődjön), mert a fagyasztóból kivéve akkora még a különbség a fehércsokis desszert meg a levegő hőmérséklete között, hogy a fagyi konkrétan leégeti a nyelvemet, és fél napig nem érzek ízeket tőle, nekem. (Elvégre a szélsőséges hőmérsékletek ugyanúgy hatnak, a fagyási meg az égési sérülés a testünknek ugyanaz, ilyen hülyék ezek a testek. Miközben mi, az örökkévaló lelkek tudjuk, hogy az odaégett pizza meg a citromos jégkrémbe fagyott csótány nagyon nem ugyanaz, csak az ehetetlenség tekintetében.)
A legjobbak amúgy a hajnali órák, olyankor majdnem olyan, mintha még lakható lenne ez a bolygó, ezért kelek korán, miközben nem bírok időben elaludni, de valamivel valamiért. Ez esetben kialvatlansággal a hűsölésért!
egy témába vágó szám
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése