A világgal leginkább. Legalább is a hazai kormányhitű média nézőpontjából, szempontjából valamint csatakos álmaikban. Mert vagyunk, mi, agyarországi Mogyorók, meg van a világ többi része, ellennünk főleg. Így aztán magyar mogyorónak lenni nem egyszerűen adottság, topológiai és kulturális léthelyzet, hanem permanens harc, küldetés és isteni elrendelés.
Hiszen minket mindig bántanak, pedig csak a keresztény Európát védjük, ebben a minőségünkben mi vagyunk az utolsó végvár (egyben világítótorony, ugyanott használt fűkasza eladó), az a japán katona, aki negyven évvel a háború után még mindig nem tette le a fegyvert, mert a békekötés csak az ellenség ravasz dezinformációs csele. És ezt a világtörténelmi keretben is jelentős szolgálatunkat a dekadens, romlott, hanyatló Nyugat nem értékeli, nem hogy kellőképpen, de egyáltalán nem, pedig mi életünket és vérünket. Meg leginkább szabadságunkat, bár ez pont a kormányhítű sajtósegédmunkásokat nem zavarja.
Viszont a hanyatló Nyugat nem csak nemtörődöm mód közönyös velünk, de kifejezetten ellenséges is, minket támad Brüsszel, meg New York (nem Washington!), nem mintha valódi okuk lenne rá, egyszerűen csak irigyek, mint szar a csokifagyira. Ja, meg az ukránok, azok is. Mert hát ők sem csokifagyi.
És ez a támadás, ez a szándékos megalázásunk nekünk, ez az élet minden szegmensét áthatja, Támadják a Felcsútok Géniuszát, hogy igazából diktátor lenne, csak nem 1935-ben vagyunk, nagy sajnálatára (pedig akkor nem volt internet, meg ilyen baromságok), támadják a kultúránkat is, hisz eddig összesen egy „magyar“ író kapott Nobel-díjat, az is zsidó volt, és már rég Berlinben élt, és támadják gazdasági fejlődésünk (vö. repülőrajt) fényes horizontját, amikor az Európai Szovjetunió nem küldi a pénzt, ami nekünk jár, és semmi közük hozzá, hogy a pártvezér és kancellár melyik rokona, barátja vagy üzletfele kapja. Ja, a svédek meg kérjenek végre bocsánatot, a ki emlékszik már rá miért!
(És persze a külső támadás a belsős ügynökök bomlasztó ténykedését is okozza, de ez messzire vezetne, meg úgyis nem adhatom ki a bajtársakat, a végén még nem utal a soros Brüsszel. Mondjuk eddig se utalt, de épp ezért már egyre jobban várom, kéne közös költségre meg melegvízre.)
Na most, ezek után csoda, hogy a nyugati ellenségeinkkel szemben keleten keres barátokat Ártunk és Ormányunk? Egy Azerbajdzsán vagy Türkmenisztán, az kérem rendes diktatúra, mélyszovjet gyökerekkel, de még a törökök is jobban állam az illiberál-nacionál-klerikális rendszer megácsolásában, szóval tőlük lehet tanulni jó dolgokat. A tőlünk nyugatra vergődőktől meg csak a buzulást, a drogozást, meg a nihilizmust, abból meg van nálunk is elég, nem szorulunk a gyarmatosítók importjára.
Az egész pedig onnan jutott eszembe, hogy a Zorigón (naná, hol máshol?) felhorgadt a szokásosan névtelen szerzőben a nagy löttyös nemzeti indulat, ezúttal a fodbal kapcsán: "Pofon Szoboszlainak? Liverpoolban másik középpályást istenítenek a drámai győzelem után“. Vagyis az ellenség keze már sportba is betette a lábát. Sőt, nem egyszerűen a sportba, de a minden sportok sportjába, a magasságos fodbalba, ahol nem istenítik eléggé a hazán fiát.
Ezek szerint persze istenítik, csak nem eléggé, egy ilyen fazonnak (franc se , tudja, nem tudok róla semmit) sokkal komolyabb, fokozottabb istenítés járna, akkora híró a csávó, hogy miért nincs még szobra a róla elnevezett repülőtér (stadion, operaház, állatmenhely) előtt? És ugyebár a nem kellő mértékű istenítés már maga egy pofon, egy sértés, egy casus belli.
ezt én nem értem, de nyilván ideológiailag nem vagyok elég képzett. Ellenben foglalkoztam eleget vallásszociológiával, és gyanús, hogy isteníteni isteneket szoktak, és egy isten (bármelyik, akit az emberiség kollektív tudatalattija kivetített) az alapból nem sértődős, kicsit nagyon túl van már azon, hogy érdekelje, milyen épp a sajtója azon a félreeső bolygón.
De akik kormányhitűek, azoknak a felcsúti a világ közepe, így akik az ő kis kedvenceit nem istenítik eléggé (sőt, mást istenítenek!) azok nyilvánvalóan eretnekek, akiket szebb korokban máglyán égettek el, de ma már a digitális harcosokat sem lehet hatékonyan rájuk küldeni.
Degradált egy korban élünk, na!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése