Bármit valamiért

Aszonta Kakadu Péter Agyarország külügykereskedelmi minisztere (végül is hazát árul, nem?), hogy lengyel kollégája, Radosław Sikorski egy „fanatikus, háborúpárti Soros-ügynök”. Ezt főleg azzal érdemelte ki az illető, hogy interjút merészelt adni a 444-nek, ami ugye nagyon nem felcsútista, ellenben nyilvánvaló, hogy fanatikusan háborúpárti, bár ebben persze most a lengyel miniszter a Soros.

Legalább is ha jól értem. Mert az azért nem teljesen tiszta, hogy Sikorski most akkor fanatikusan soros, fanatikusan ügynökpárti, vagy simán csak háborúval házal (ha már ügynök), de ennek nagyjából semmi jelentősége. A lényeg mindössze annyi, hogy bele legyen rúgva a rohadékba, ha már volt pofája valami független, kicsit sem állampárti médiával szóba állnia. (Nem mellesleg, küldje már el a kurva anyjába Gulyás kollégáját a legközelebbi kormányülésen, az is mindig válaszol a libsi média kérdéseire - na jó, gyakran csak zavartan terel - pontosabban azon arcokéra, akik épp ráérnek őt hallgatni a 444-ből. Mondjuk így közel 443-an azért elég jól járnak, ami nyilván önmagában vérlázító.)

A lengyel külügyér kakadui értékeléséből amúgy fájóan hiányzik, hogy a pasi drogos, sátánista, meleg és muszlim, aki esténként a Kommunista kiáltványra veri ki. A pornóváltozatra, természetesen.

Hogy Kakadu nertárs honnan veszi, hogy a nemzetközi diplomáciában hasznos, hatékony és általában bevett módszer a szövetségesek sértegetése, a nem annyira szövetségesek hátsójának fényesre nyalásával kombinálva, azt tudja a fene, de láthatóan ezt tekinti fő feladatának. Ami majdnem annyira fontos, mint a high life, a különbség meg főleg abban áll, hogy ebben a rendszerben a miniszterkedés nem feltétlen szükséges, de önmagában elégséges feltétele a luxus és a hatalom napi szintű megélésének. Azaz a jólét a cél, az arrogáns beszólogatás az eszköz, a kettő közt meg ott a hatalom, ami cél, is meg eszköz is. Mint minden igazi keménydrog. Amiben jól oldódik a jellem, és végső soron az ember személyisége.

papaigabor.wordpress.com