A Daybreakers (magyarul A vámpírok kora) egy 2009-es disztópia, ami nem igazi vámpírfilm, a vámpírok lehetnének itt a második világháborút megnyerő nácik, akik az utolsó életben lévő zsidőkra vadásznak, vagy méhek, akik egy nukleáris télben próbálnak valahogy virágporhoz jutni.
Mert itt az a lényeg, 2019-ben elszabadult valami vírus (ja, az a legegyszerűbb, amolyan dramaturgiai deus ex machina), és az emberek nagy része hallhatatlan vámpír lett. Akik a nagykönyvben megírtak szerint nem mehetnek napra, és nyilván csak egy kamera segítségével tudnak borotválkozni, mert nem látszanak a tükörben. A néhai emberiségnek már csak a maradék öt százaléka ember, ők még kimehetnek a napra és pulzusuk is van, csak vadásznak rájuk. Illetve valami Gonosz Nagyvállalat (ilyen minden efféle filmbe kell, sosem elég pusztán egy eleve fasiszta állam) tenyészt is embereket csapolásra, miközben azért dolgoznak az iható művéren is, hisz egy halhatatlanságot baromi nehéz végigcsinálni halandó, és fogyóban lévő táplálékokkal. (Ezért is van, hogy nem igazi vámpírfilm ez, ha az embereket elemnek használnák a gépet, és nem vérellátónak a vámpírok, máris a Mátrixban lennénk. Amúgy az emberi tenyésztelepek is nagyon hasonlítanak a mátrixosokra.)
Van egy főszereplő, aki hematológus és vámpír, és ezzel együtt etikusan nem fogyaszt embervért. Gondolom akkor állatit, mert pont az ő kutatócsoportja nincs még kész a műnaftával. (És innentől nem értem, akkor miért nem tenyésztenek állatokat?) Viszont egy baleset folyományaként találkozik egy faszival, aki már csak ex-vámpír, mert véletlenül nem halt bele, hogy rásütött a Nap, viszont kigyógyult. Annyi trükk, hogy csak rövid ideig kell napozni, nehogy az ember, pontosabban a vámpír le- avagy szétégjen.
És akkor jön valami magyarázkodás, hogy a gyógyult vámpír már nem esik vissza, nem alkoholista-heroinista ő, hogy egy kis vámpírvértől visszavérszívósodjon, viszont az ő vére gyógyítja a többi vámírt is, legfeljebb belehal, ha azok a gyógyulásuk előtt szárazra szívják. Így leírva elég gagyi koncepció, de ez valójában egy igényes B-film, ez az egész vámpírosdi csak ürügy egy közepesen mélyenszántatlan társadalomkritikára. Igen, a kapitalizmus maga a vérszívásra épül, meg persze a zsírleszívásra, legalább is amennyiben a gonosz tőkések a munkásosztály zsírján is élősködnek. Akiknek így csak zsíroskenyér jut, de ez már egy másik film lenne...
Így viszont egy sötét, kergetőzős thrillerbe ágyazott, közepesen nyomasztóra sikerült disztópia, feltűnően jó nevű színészekkel (Sam Neill, Ethan Hawke, Willem Dafoe), erős képi világgal, némi hangulattal, melynek alakja jelentős, de érdemei méltatlanok. Vagy valami ilyesmi, egy unalmas vasárnap estére minden esetre jó volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése