Aszongya a főtábornok vezérminiszter (pajzsra emelése alkalmából), hogy Ejrópa haldokolik, mer' túl liberális, mi viszont tősgyökeres konzervatívok tuggyuk, hogy kozervatív fordulatra van szükség, és a magyar (angol, portugál, lengyel stb.) név megint szép lesz, méltó, régi. Ami nála persze azt jelenti, hogy csináljuk meg újra a kádárizmust, csak nacionalista szósszal leöntve, pedig tudhatná, hogy a nemzeti+szocialista az egy elég nem jó párosítás. És itt most nem is Hitlerre gondolok, hanem mondjuk Ceausescu-ra vagy Milosevicsre, mindig sírás lett a vége, meg sok vér.
Európa boldogabbik fele meg nem veszi észre, hogy haldoklik, a hülyéje. Érzik persze a válságokat, meg a problémákat, de megoldást rendszerint a több szabadságban látják, és nem a kevesebben, mint a felcsúti fáraó. Nem modernizált középkort karnak, hanem valami újat, ami ma is működik, posztmodern, civilt szféra, hálózati társadalom gadnóz. Nálunk meg nagy eredményként jelenti be egy milliárd közpénzből működő "tudományos" "intézet", a zártkörű konferenciáján (!), hogy pár tízmillió elköltése után, már ímél-címük is van, még száz milla és weblapjuk is lesz, becsszó.
És hát Európa nyugati felén járva sem úgy néz ki a dolog, mintha a végüket járnák. Zúgolódnak a britek az olcsó külföldi munkaerő miatt, a spanyolok a munkanélküliség miatt, az osztrákok a eurovíziós szakállas nő miatt, de köszönik megvannak, aktuálisan mindegyik sokkal élhetőbb hely Magyarországnál, például mert a gondokból nem következik automatikusan a reménytelenség. Nálunk viszont az utóbbit személyesen garantálja a fővezír, akinek azért kisebbségben lévő hívein kívül senki nem hisz, mondjuk épp innen a reménytelenség. A "nemsoká minden jó lesz, tejjel-mézzel csöpögtetünk majd Tokaj szőlővesszein" típusú szövegeket a hívek egy része sem veszi komolyan. (Mellékszál, de a templomba járók hány százaléka hívő? Szerintem ők is kisebbség, a többinek meg csak kulturális rutin.) Azt pedig, hogy itt és most nem jobb, azt sokan érzik, leszámítva nyilván a mindenféle-közeli nímandokat, akiknek valahogy sokkal, de sokkal több méz folyik a tejükbe. Mint egyszer már írtam, egy állami A6-os Audiból nézve valahogy egész más a világ, mint a késő esti 23-as buszról.
Orbán azt öblögeti, hogy ő érzi a nép lelkét, de baromságot beszél. A népnek egyfelől nincs lelke (pontosabban milliónyi van neki), csak egészen aljas politikusok gondolják a társadalmat homogén masszának, másfelől pedig ő csak a saját kispolgári, pálinkázós, kolbásztöltős uram-bátyám alapú félművelt kispolgári korlátoltságát érzi, és próbálja kivetíteni ránk is. De ez hosszú távon nem megy, legalább is remélem, nem vagyunk homogén massza.
Ráadásul Orbán a liberalizmus kritikájától eljutott a kommunizmus kívánásáig, hiszen koronázási ünnepségén azt harsogta a tömegnek, hogy „Mindenki tegye meg, ami tőle elvárható, és kapja meg, ami neki jár.” Ez pedig ugye gyakorlatilag azonos azzal az elvvel, hogy mindenki dolgozzon képessége szerint és részesedjen a javakból szükségletei szerint. Csak ez már a Kommunista kiáltvány tanulsága, biztos ott olvasta anno...
Csak azt nem értem, hogy akkor miért kommunistázik folyton?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése