Stadionalapú gazdaság

Nagyon boldogok mostanában fideszéknél, és velük örülnek kicsi segítőik a közszolgálatinak csúfolt lakájmédiában is. Mert ugye a kétharmad, meg sokmillió ember volt a Kossuth téri koronázáson, és akkor még itt van a fantasztikus adat, hogy ugyanis 3% felett van a gazdasági növekedés. Persze csak az első negyedévben (amit az utolsó rendre kiegyenlít, az ellenkező irányba mozdulva), és csak a tavalyi első negyedévhez képest, ami eleve a béka feneke alatt volt, ráadásul a KSH idén más módszerrel számol, szóval a két adat nem is lenne összehasonlítható, de akkor minek örülnének a pártszolgálatos talpnyalók? Amúgy 3% körüli eredmény önmagában is elég gyér lenne, egy válság utáni feltápászkodásban pedig még inkább, amikor eleve nagyot lehet nőni, mert ugye van honnan.

És persze a nagytiszteletű KSH is megjegyzi, hogy hát az építőipar lendített ekkorát a részeredményen, ami mindennapi nyelven azt jelenti, hogy hogy bazi nagy stadionokat építenek rohadt drágán és nagyjából feleslegesen, hogy a Főnöknek legyen hol szotyoláznia. Ezért igen fontos, hogy lehetőleg mozgólépcső közlekedjen a fűtött ülésekkel felszerelt víájpí páholyba, a Pocakos Tábornok ugyanis láthatóan öregszik, arcát meggyűrte már a haza sorsa feletti folyamatos aggodalom, meg a legális házipálinka, már csak az hiányzik, hogy még fel is fázzon magyarfoci (igen, ez külön sportág, így egybeírandó) tekintése közben, vagy beleálljon a görcs a lábába. Aztán imádkozhatnak naphosszat a Lánchíd konyak rádió harci nyugdíjasai a Szent Kétballáb körmeneten.

Ám valószínű, hogy hosszú távon a stadionalapú gazdaság fenntarthatatlan, miként nem lehetünk végtelenségig a látszóbeton és a térkő országa sem, egyszer már valami olyasmit is kellene építeni, ahol termelnek, és pláne szolgáltatnak valamit, amire Kazahsztánon meg Fehéroroszországon kívül is van igény, akkor is, ha nincs rajta matyóhímzés. Mert ilyet nálunk leginkább a gaz külföldi multik építenek, vagyis gyárat, áruházat meg call-centert, a magyar állam és csatolt részei pedig egyfelől játszótereket betoznokav, meg főtereket díszburkolatoznak vadul  EU-s  pénzekből, másfelől folymatosan figyelik, hol lehet valamit lenyúlni maguknak, esetleg a Terike fiának, aki olyan nagy hazafi, hogy már az óvodában Fidelitas-tag volt (és játékdömperrel küzdött a kommunisták ellen), plusz  politológiát tanult a Navracsicsnál, a nagybátyja meg helyettes al-államtitkár.

De a szép új stadionokból nem lesz igazából semmi, legfeljebb koszlott, lepukkant régi stadionok, ám fenntartani ugyanolyan drága lesz, pláne ha a haverok számlázzák a költségeket legendásan vastagon fogó ceruzájukkal, hogy ugye maguknak, esetleg a Terike fiának, mint fentebb.