Már megint épp akkor adta be a kulcsot a laptomonon az Ablakok, mikor cikket kellene írnom. A világoskék halál sohasrm olyankor jön, mikor csak autóversenyeznék egyet, vagy macskás videókkal szedálnám magam, ami azért jellemzően ráér később is.
És ez csak az ámítógépnél van így, ha például főzni akarok, valahogy mindig van gáz, bàr ha épp nincs kedvem megázni, attól még eshet. Csakhogy megázni soha sincs kedvem, cikket írni meg havi rendszerességgel muszáj, meghát fizetnek érte, ami jót tesz nekem, szakmailag és emberileg egyaránt. Arról nem is beszélve, hogy pénzben fizetnek, ami általában a legkevesebb.
Na mindegy, kicsit később felhívom az öcsémről elnevezett szakembert, hátha tud valami gyors megoldást. Mert három oldalnyi szöveget már bajosan tudok a tableten bepötyögni, mint ezt itt. Pontosabban be tudom (a sóskafőzeléket is meg tudom enni, ha pisztolyt nyomnak a fejemhez), csak nincsen hozzá kedvem úgy emberileg, mint szakmailag.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése