Hatalmas, mindent elsöprő katasztrófa történt Agyarországgal (miközben Magyarország még úgy ahogy elvan, de a kettő különbségét már megénekeltem korábban). Veszített a fodbalista válogatott, ráadásul a németekkel szemben, és öt nullra. Ez döbbenetes!
Elvégre a fodbal nálunk nemzetgazdaságilag kiemelt különleges övezet, a GDP mintegy jelentős százalékát viszi el (teljesen megérdemelten persze), és ha igaz még a „kis pénz, kis foci“ axiómája, akkor nagy pénznek nagy focit kell eredményeznie, annak pedig nagyobb országot. Ahol már nem fáj annyira Trianon. Még mindig nem az épület persze, de ha lesz nagy foci, már emlegethetjük az eredeti nevén a versaillesi ingatlant, ahol az emlékezetes békeszerződést aláírták: Kis-Trianon palota. Értjük, kicsi.
Mert a fodbal és a történelmi sorskérdések nálunk úgy össze vanna nőve, mint. A rakendroll az nem egy tánc, a fodbal az nem egy sport, az a szimbolikus térben lebegő identitás-izé, a nemzeti összetartozás fokmérőjének skáláján a felül. Így ha kikapnak a Csodálatos Labdakergető Fijúk, az már a sír, hol nemzet süllyed el.
És persze érthető az egész ügy (Ügy!) kormányhitű interpretációja, a Dagadt mellényzsebében lakó médiától. Ha mondjuk a vízilabdázók nyernek két góllal a szerbek ellen, akkor a Zorigón már a főcím, szigorúan többes szám első személybe, hogy „Agyonvertük a szerbeket“. Ha viszont az van, mint ami a most, akkor „Fájó vereséget szenvedett a magyar válogatott Németországban“, hozzátéve, hogy de semmi sincs még veszve.
Ühüm. Ha tehát nyer a fantasztikus tizenegy, akkor „mi“ nyertünk (és Rossi bácsi szentté avatását is sokan követelik), ha viszont kikapnak, akkor „ők“ kaptak ki, és egy ötnullás helyzetben sem agyonverték őket, csak kicsit most fáj, úgyhogy megyünk, és iszunk is rá valami erőset. Kábé ez a formula, ennél tovább nem kell menni, mert ha nagyon beszólnak a zorigósok (mandíneresek, indexesek, prosti srácok), valaki még megsértődik a karmelita hivatal kolostorában, aztán hirtelen már nem hirdet náluk annyit a MOL vagy a Szerencsejáték Zártizé.
Egyébként is. Az eredmény 5-0, amit le szoktak írni szellemileg leárnyékolt alakok így is, hogy 5:0, sőt, mindenféle kijelzőkön is így szerepel gyakran. Na most, ennek az utóbbiak nincs értelme, két dolog miatt. Az egyik, hogy nullával nem lehet osztani, a másik meg hogy a hazai csapat góljai vannak elöl. Viszont a felcsútista think tank szerint Németországban már annyi a migráns alapú létforma, hogy Németország igazából nem is létezik. Márpedig egy nemlétező ország nem játszhat hazai pályán, az eredmény tehát 0:5. És mivel nullát lehet osztani, csak eredmény mindig nulla lesz, így gól igazából nem esett, csak a stadionban, de az eredmény papíron döntetlen. Ami a nem létező németekkel szemben igazán szép eredmény.
Szerintem ez lenne az igazán keresztény-konzervatív módon, népben-nemzetben gondolkodóan pártszerű narratíva.
p.s. Lehet hogy az is baj volt, hogy a meccs előtt nem szetelte fel a csapatot valami plébános. Vagy lehet, hogy ige, akkor az.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése