2025. december 9., kedd

A négy ütem: állít, cáfol, tagad, ködösít

Fú emberek, most igazodjon ki minden legény a talpán, hogy akkor micsinált a kicsoda, akinek mit nem ígért valamit-e, az azt se tudja mit beszél?
Merthogy Dagadték ugye performáltak egy washingtoni osztálykirándulást, a kis inasaikkal, kampánycélból, Különös Kulturális Kegyetlenséggel.  (Ez az igazi KKK, nem a lángoló keresztekkel nyomuló Klán. A Kluxku, vagy hogy hívják...) És mondá utána a karmelita téeszelnök, hogy örökre nuku a jenkik másodlagos szankcióinak, valamint olyan pénzügyi mentőcsónak... izé, védőpajzs is lesz, hogy a fal adja a másikat.
pontokba szedett megállapodás, szerződés, vagy legalább egy aláírt söralátét sem volt, de minek is, ha két, saját hatalmába szerelmes despota kezet fog, az már majdnem annyit ér, mint lepkefing a szélben. (Tényleg, minek is papír, Putyin elvtárs is aláírt már sok mindent, amivel aztán kitörölhette a világ, pontosabban csak kitörölhette volna, de a világnak úgy általában nincs egy konkrét feneke. Az ilyen nemzetközi szerződéseket meg nagyon vastag papírra írják rá, majd alá.)

Erre nem sokkal az amerikai szelfi--hétvége után azt nyilatkozta Rubio, az ottani külügyminiszter, hogy az a szankciómentesség csak egy évre szól, mint amúgy bárki másnak is, aki kéri, mert idő átállni az olajjal vele, beszerzésileg. (De náluk Kakadu Péter miniszterúr jobban tudta, hogy dehogy, a kolléga azt se tudja merre beszél félre...)
Most meg maga Trampli Donáld közli, saját szájával, hogy pénzügyi védőpajzs sincs, tervben sem, bár igény az lenne rá a mi döbröginktől. A Politico vonatkozó cikkének már a címe is az, hogy "Trump tagadja, hogy Argentína-stílusú mentőcsomagot ígért volna Orbán Viktornak.“ és a cikkben hivatkozott interjúban azt mondta a narancssárga fejű, hogy „Nem, nem ígértem neki, de ő mindenképpen kérte”. 

Aztán meg nem nyögte ki, hogy de megadja-e később, csak kormolt mint szokott, hogy felcsúti milyen remek vezető (elvégre benyalt neki a meleg béltartalomig, közismerten ez a jó vezetők ismérve, a szuveréneké), meg hogy nem enged be senkit az ő országába.
Ezzel kapcsolatban azért adódik két mellékes kérdés:
- Övé az ország, a hatalom és a dicsőség? (Mellékkérdés: És  ha igen, ő még mindig kereszténynek festi fel magát?) Az biztos hogy az országot saját tulajdonaként kezeli, a másik kettőre meg ebből adódóan igényt tart.
- Azt még értem, hogy a döbrögit beengedték, a saját országába, de mi van sok nyalonccal a különgépén, Azoké nem az ország, és volt képük 24 óránál hosszabb időre elhagyni, aztán mégis visszaengedték őket? Mert ez esetben Trampli tata téved. Pedig egyébként olyan széleslátókörűen művelt und tájékozott, úgyhogy kár érte, mert rémes plakátarc, de a szégyen a futásnál hasznosabb.

A Felcsútok Géniusza mostanában úgy van vele, hogy már kora reggel hazudik, mikor bemegy a hivatalába, és jó reggelt kíván a közvetlenül neki dolgozó munkásarisztokráknak. Mert ahogy lejön a karaktere, állandósult média-magamutogatásaiban, pont leszarja, milyen reggele, napja, estéje lesz nekik, van néhány értékesebb bábu ja a sakktáblán (de azok is a csak bábuk), és mindenki más paraszt, akik örüljenek, ha lép velük néha.
Utána jön az aktuális digitális-analóg polgári podcastkör-stadionturné, és már olajazottan ködösíti a prolik elé (elénk) az alternatív valóságot, amiben mindenki hülye, csak ő a dörzsölt hőslovag, aki alul traktor, felül békegalamb.
Ebben a világban egyébként Trampli egy zseni, annyit is ér.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése