Jég velem!

Mindenféle médiákok sikoltoztak hogy vigyázzunk, mert jön az ónos eső, pedig szerintem csak csúszosak lettek a járdák, de ónt azt nem láttam sehol, sőt hazafelé jövet már nem is esett. Ezzel együtt biztos hogy víz fagyott a buszmegálló flaszterére is, ónon egyszerűen nem lehet ennyire seggre esni mint én nemrég, az ón nem csúszik. Azzal forrasztani szokás, ha például a kínai boltos fülhallgatóra kell új jack-dugót applikálni, de a forrasztó ónhoz sem eső, hanem vásárlás útján jutunk hozzá, szóval ez az ónoseső-hisztéria műbalhé, a bukott baloldal akarja vele elterelni a figyelmet az ország látványos fejlődéséről.

A mocskos időhöz való hidegről persze a Háttérhatalom gondoskodik, olvastam hogy az északi sarkon húsz fokkal melegebb van mint szokásos, ami nem csoda, hiszen a mínuszfokokat onnan szállítják hozzánk teherhajóval a zsidó szabadkőművesek. Igaza van amúgy a Trumpelnök Úrnak is, kamu a globális felmelegedés, hisz lehet hogy van ahol meleg van, de ez hogy lenne már globális mikor itt meg kurva hideg.

Igazából az a helyzet, hogy a Föld pont ugyanolyan meleg most is mint régen, csak ide-oda viszik a hőmérsékletet, a szegény országok, meg a leendő gyarmatok kénytelenek eladni a saját hőmérsékletüket, hogy a gazdag imperialisták dőzsölhessenek, meg rakhassanak maguknak félre belőle. Mert ha majd mennek a Marsra is (ahol szintén kurva hideg van), jól jön majd a plusz hőmérséklet, amit rakétákba tesznek űrhajósok (akik nem voltak a Holdon), hogy a Marson is legyen majd Golf-áram meg trópusi légtömegek, persze csak a szabadkőműveseknek, a többieknek meg marad az olajradiátor, meg a magas villanyszámla. Láttam egy dokumentumfilmet, abból kiderült, hgy a többiek majd a saját szarukkal termelnek krumplit a homokviharban, miközben Sándorjózsef Benedek zsákban viszi a meleget, az igazán szabad kőműveseknek kifejezetten balzsamos trópusit, benszülött lányok bőrének kókuszos illatával.

Na én meg pont ezért csúsztam el ma a buszmegállóban. Még jó hogy tisztán látom az összefüggéseket, persze azért a Háttérhatalom is igyekezhetne, kitalálhatna ennél az ónos eső-mesénél valami jobbat is. A végén még azt is kitalálják majd, hogy azért van hideg mert tél van, de ennyire senki sem lehet hülye.

Szombatos

Manapság már a szombat sem a régi, még jó hogy nem vagyok zsidó, annyira nem tartom a sabbatot hogy azt már a könyvespolcon lévő Krisna-kép is rosszallóan szemléli, márpedig ha Ő rosszall valamit, akkor az nagyon rosszallva van.

Merthogy múlt szombaton dolgoztam, e hét szombatján dolgozom, az azt követő szombaton minden jel szerint dolgozom (aztán lesz egy meglepetés szabad szombat), majd munkával ünnepelhetem a hónap utolsó szombatját.

Amiben az a remek, hogy közben délutános vagyok, vagyis csak úgy tudok szombaton reggel hatkor harcrakész állapotban nem összeesni, hogy pénteken egy teljesen hülye időbeosztással délelőtt tíztől este hatig bocsátom áruba mukavégző képességem, hogy utána értetlen arccal kérdezzem meg bárkitől: mi a faxom az, hogy hétvége? (Megfejtés: az a vasárnap, igazából nem is értem mit rinyálok, ez csak ilyen elpuhult legújabbkori módi, hogy már szombaton sem dolgozunk, én alsósként pl. minden második héten jártam iskolába. Gyűlöltem oké, de hősiesen toltam a környezetismeret nevű rejtélyes tudományt hétvégén is, bár sosem jöttem rá hogy mi is lehet az.)

De egy ideje újra az van, hogy direk furcsa a kétnapos hétvége, dehát se kutyám se macskám (macskám mondjuk sosem volt, az öcsém dolga), a délutános műszak miatt meg Petrával is távkapcsolattá alakulunk, szóval ha kicsivel többet nem vagyok otthon, az legfeljebb a teknősnek tűnik fel, már az hogy hagyják aludni.

Egy szombati műszakban amúgy nyilván Black Sabbath-ot kellene hallgatni, kár hogy nem szeretem, ha már gitározós metáloskodás, akkor részemről az ÁjronMéden:

Helyi hülyék akcióban

Szombat van de nekem munkanap volt, szóval fáradt vagyok mint a nyúl, különösen mivel eleve nem tudtam kialudni magam múlt éjjel. Hajnali kettőkor ugyanis arra ébredtem, hogy valami péntek esti buliból hazafelé tartó, erősen bekarmolt tinédzser üvöltözik az ablak alatt hogy (és ez esetben nem én leszek a trágár, idézet jön): „Baszni akarok, hé cica baszni akaróóóók!“

Mint egy tíz percig akart baszni az erkélyem alatt, legalább is eddig üvölgött, aztán abbahagyta. Vagy elmúlt nála a baszdüh mert végül is kielégült (hangja alapján ez kevéssé valószínű, egyszerűen nem lehetett abban az állapotban) vagy tovább támolygott hogy mások ablka alatt is elszerenádozza rövid ám kifejező műsorát, mint afféle posztmodern betlehemező, már túl a szexuális forradalmon és még innen az alkoholmérgezésen.

Én viszont már nemigen tudtam visszaaludni, mondhatni elbaszta a pihenésem az ismeretlen trubadúr, négykor meg szólt az ébresztő, úgyhogy most csak komolyabb téli álomra vágyom, de ha valaki a szombat esti bulizás után megint a ház előtt akar afterpartyt szekszualizálni, azt megdobálom nehéz tárgyakkal, hisz vízzel mégsem önthetem le a mínusz ötben, még meg találna fázni.

(Ja, és hajnalban láttam még egy lokális istenbarmát, aki nyilván szintén valami buliból ment hazafelé, biciklivel, részegen, a jégen, de legalább lámpája sem volt hogy észrevegye, eleve az út rossz oldalán próbálkozik, még jó hogy szombaton reggel ötkor itt a főútvonalon sincs igazi forgalom.)

Túinvan (esti valóságszeletek)

Hallom, hogy a főpolgármester (igazából főpolgár, úgy mester ő mint Mekk) is benne van, hogy bontsák le a szentistván parkban Lukács György szobrát, a helyére meg tegyék Államalapító Szentistván szobrát, hátha valaki az hinné a park nevéből, hogy a szemüvegs öregember az állam alapító szentistván, hisz elég rég élt ahhoz, hogy ki tuggya, ő már Koppány Kunbéla alatt népbiztos volt, pedig az épp hogy csak a pattintott kőkor utánra esett. (Az István nevű királynak viszont tuti nem volt benne a személyiében hogy Államalapító Szent, hisz egyik sem igaz, csak az utókor szeret leborulni, hol sírjaik domborulnak, mert a bálványimádást régebben talátuk fel, mint a kereket.)

Ámde Lukács György filozófusvolt, fiatalon idealista, aztán marxista (ez határozott visszafejlődés szerintem), de azt kevesen tudják hogy később amerikába ment, és megcsinálta a Star Wars-t. Jól álcázta magát, de tényleg senkinek nem tűnt föl, hogy a George Lucas az melyik magyar név fordítása???

Szóval nem elvinni kellene  a szobrát, hanem álllítani mellé egy Yodát, meg egy R2-D2 alakú ivókutat, ők biztos nagyobb példaképek lehetnek, mint egy szentistván-szerű középkori despota. Darth Vader országalmával, ugyan már...

- o - 

Egészmás. Egy pennymarketes reklámban meg azt mondták, hogy sokat kell vásárolni („hogy teli legyen a hűtő“, meg ilyen pontgyűjtős baromság miatt is), és hozzáteszik, hogy most a nemtommilyen vécérúdért extra hűségpont jár. Vagyis vegyünk olyat, hogy azzal (is) legyen tele a hűtő... Hát nem tudom, lehet hogy le vagyok maradva a legújabb trendektől (nem vagyok elég szekszi és fenszi), de részemről nem szarok a hűtőbe, ezért nem is óhajtom azt telerakni vécérúddal, pláne mert a nem elég trendi hűtőmben kaját tartok és nem vizőblítéses. Igen tudom, ez már annyira kínosan kétezertizenhat... 

Aki menő az lájkol, hájpol, sztenadpol és a hűtőbe szarik (a tableten vág hagymát, kólával töltött bífszteket süt, tvittel az instagramon, szakállas, SZTK-szemüveges, kézműves dizájner-drogot tol és megnyúlt fejjel lögyböli a bort berúgás előtt, valamint kedvenc videojátéka a „Kiafszom az a James Joyce?“ RPG, és már eleve nem tudja, hogy a lol az egy rövidítés, ő már élőben is így röhög, a nője egy fiú csak transz és szerinte a hawaii pizza az egy étel).

A zero meg egy kólaíz.

Köz

A közmédia vezetői Szingapúrig meg Új-Zélandig mentek, hogy személyesen beszélgessenek a helyi magyarokkal, mit akarnak látni a dunavörldön vagy min. Hát igen, ha a szingapúri meg az újzélandi magyarok csak simán ímélt írnak az kevés lett volna, a közérdekű pártmédia vezetőinek személyesen kellet jelen lenniük egyfelől nyilván nem tudnak olvasni, másfelől meg szenvedni kell a nemzetért, be kell vállani a bizniszklasszt, elutazni a nyárba önfeláldozóan, és hősiesen megszállni valami szutyok ötcsillagosban, ahol nics is tizenkét éves csivaszregál a minibárban, mit kell szenvedni a nemzetért...

És akkor jön egy liberálbolsevik háttérhatalmista heccportál, és kritizálja ezeket a nemes férfiakat, akik idejüket és  pénzünket nem kímélve ugye, a diaszpóra magyarságának boldogulásáért még a kaviáros tojást is megeszik, akik priority boardingot vesznek közpénzből és merő hősiességből, mert nekik semmi sem drága, pláne ha nem kell fizetni érte, ők honfiúi hevülettel küldetik ki magukat Szingapúrba, közben a napidíjat is szabadságharcos lendülettel költik el, elvégre a Henessy konyak a nép itala, melyet választott képviselői által fogyaszt. Esetleg választott képviselői kiválasztott haverjai által...
Közmédia akarok lenni most azonnal!

43

Ennyi éves lettem ma, illetve leszek úgy félóra múlva. A 43 az szerintem egy kicsit sok. Az olyan mint 43 korsó sör, 43 fekvőtámasz, 43 tükörtojás, 43 óra alvás nélkül, az én koromban már nehezen viselem ezeket, ha nem érem meg a nyolcvanat (márpedig nem valószínű), kevesebb mint 37 évem van hártra, ami keresztrejtvényhez sok, önmegvalósítani kevés, új barátokat meg már nehezen szerez egy ilyen vénember.

Egyesek szerint negyven felett kezdődik az élet, de én őszülök, kopaszodom és romlik a szemem (épp ma jöttem rá, hogy a távolbalátó mellett kellene egy  olvasószemüveg is), no meg a túlsúlyom is egyre inkább velem marad, bár ha az élet úgy kezdődik, hogy nincs fogunk, ahhoz azért közeledek.

És ez még csak a középkorúság, de mit fogok én itt panaszkodni tíz év múlva, te jó ég...

No Limpia!

Végre lehet népszavazásra gyűjteni olimpiaügyben, ami remek bár én nem szavazhatok majd, de függetlenül az esetleges szavazás eredményétől az jó lesz, ha egyáltalán lehet szavazni. Nincs kétség, hogy ártunk és ormányunk mindent bevet majd ez esetben a saját álláspontja mellet (pénz nem számít, pláne ha a mi pénzünk), bociszeműre ternírozott sportolók ábrándoznak majd minden felületeten a hazai pálya felemelőségéről (a hazai pályán gyorsabban futnak, fényesebb és selymesebb lesz tőle a szőrük), az ellenzőkről pedig pillanatok alatt kimutatják, hogy a nemzetközi szabadkőmüves összeesküvés ügynökei, akik még a sportot is gyűlölik, mert az iskolban egyszer hanyatt estek a távolugráskor és egyedül nekik lett mínusz harminc centi az ereményük.

Pedig a propaganda ez esetben tényleg felesleges, az olimpiának ugyanis nincs semmi értelme. Nem csak annak hogy mi rendezzük meg (annak pláne nem, a magyar lopási faktor ismeretében főleg a mészárosésmészáros káefté járna jól vele meg a pancsó aréna akadémia, már ha ez két különböző), hanem általában sincs értelme az egésznek.

Vannak a kitenyésztett ún. „élsportolók“ akik abból élnek hogy gyorsan futnak vagy messze, vagy dolgokat dobálnak, esetleg lövöldöznek, és ez a tevékenység alapesetben rajtuk és családjukon kívül a kutyát sem érdekli, nagyjából négyévente kíváncsi rájuk a közönség, de akkor is csak azért, hogy lehessen egy jót őrjöngeni szigorúan nemzeti alapon. Éremtáblázat, előzzük a románokat, hurrá. De ettől még a lakosság nagy része nem kezd el futni gyorsan vagy messze, dolgokat csak veszekedés alkalmával dobál, lövöldözni meg szsrencsére szintén nem szokott, de az ún. „élsportból“ azért páran megélnek, közpénzből naná.

Mert van az a sport ami látványosság, és ekként eladható, azt lehet professzionálisan csinálni, amire meg nincs közönségkereslet, azt mindenki csinálja hobbiból, és se kérek állami támogatást a bélyeggyűjteményemhez meg nem töltöm a fél életem filatéliai edzőtáborokban, igaz nem is akarok ebből megélni.

Vagyis legyen profi sport ott, ahol ezt a közönség megfizeti, meg legyen tömegsport mindenkinek elérhetően közpénzből, de ne keverjék a szezont a fazonnal. Ne hazudják hogy az olimpián a részvétel a fontos, mikor mindenki az aranyért doppingol, meg hogy a nemzetek nagy összejövetele, mikor mindenki a törzsi totemeit hordozza körbe, meg hog az egész valami szép és éteri dolog, miközben a világ legkorruptabb szervezete rendezi meg, multicégek szponzorpénzeivel, és annyiért adja el a közvetítési jogokat, hogy abból több holdraszállás is kijönne.

gigaom.com

Szóval az olimpia egy nagy negédes hazugság, legitimálja az amúgy felesleges élsportot, ráadásul a rendezőknek sem ige éri meg, nem csoda hogy Boston vagy Hamburg (miként Róma) végül is sikítva menekült ki a pályázatból. Nekünk is ezt kellene tenni, mert ha másnak nem éri meg, nekünk biztos nem, hisz eleve négyszeres áron menne minden (lásd úszó vb - ott kábé a négyszeresénél tart a költésgvetés az tervekhez képest), aminek a felét ellponák, és bár egy Kongó-vasút építésnél nem lehet elleget lopni (írta volt Rejtő), de szerintem meg de. 

Lőrinc barát és a felcsúti haverja már így is elég zsírosra hízott, ha ez máshol sok év börtönt ér, nálunk ne érjen már olimpiát.

Gyógyhitel

Aszongya a tévében a reklámanyuka, hogy egy jó kis provident-kölcsönnel milyen kisimult tud így lenni januárban (miközben fürdőruhában pancsol a wellnesben), mert hát mindenkire ráfér a pihenés az ünnepi hajtás után.

Miközben mondjuk november magasságában minden anyuka, apuka, meleg szingli, a hét törpe és a Mókus őrs is arról ábrándozik, hogy jön a karácsonyi szünet, lehet kicsit lazítani (ez mondjuk buszsoförőkre, mentőápolókra és hasonszőrüekre nem vonatkozik), ilyenkor meg jönnek az „ünnepi hajtással“, ami szerintem értelmetlen, esetleg a szilveszteri ügetőverseny kontextusában jelenthet valamit.

Mert a két hét szabadság alatt én is takarítottam eleget, meg főztem is dolgokaat karácsonyra (sőt, jobban belegondolva sütöttem is), de alapvetően pihenésként éltem meg, nem valami végtelenített háztartási maratonként. Aki  meg igen, az nagyjából magára vessen, akinek az ünnep az teljesítménytúra, túlélőverseny és ketrecharc egyben az valamit nagyon nem ért világból, de valamit nagyon megérez a fogyasztói társadalomnak nevezett valóságsóból.

Mert az ünnep az olyan, hogy nem dolgozunk, kábé az ószövetségi idők óta ez különbözteti meg a hétköznaptól, meg hogy ebből adódóan nem kell korán kelni, és a függöny is hatásos fegyver a  koszos ablak ellen. Az ünnepre lehet készülni, akár ablaktisztítással is, de amikor eljön már csak dőljünk hátra, mint az ortodox zsidók, hogy ha bejön a sabbat már nem dolgoznak, még csak nem is főznek, mindent el lehet rendezni előre.

Igaz ez esetben  kurva drága provindentes kölcsönt is sokkal nehezebb rásózni bárkire, meg amúgy sem világos, mitől is lenne egy kölcsön pihentető az ünnepi hajtás után. De még egy áruhiteltől sem érezzük magunkat kisimultabbnak, a személyi kölcsöntől sem lesz rugalmasabb a bőrünk, az alacsony THM pedig nem orvosolja a prosztatat-problémákat, az adósság még senkinek sem gyógyította meg a gyomorhurutját.

Bármit is  mond a reklámnéni a tévében, ő igazából nem kölcsönt vesz fel, hanem pénzért hazudik.

The Naked Truth

A szentendrei uszodában (már a neve is kínos: Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközpont) kedden és pénteken csak pucéran szórakozhatnak a wellnesrészleg szigorúan tizennégy év feletti vendégei legalább is délután négy után - írja az mno.hu. 

Én egyfelől nem értem, hogy ez miért hír, az emberi társadalmak nagy részében, történelmük nagy része alatt nagyjából ez volt a normális, ha fürödtek egyáltalán azt nem ruhában tették, sőt kifejezetten értelmetlen lett volna koszos ruhában tisztálkodni, hacsak nem vonták össze a fürdést a mosással egyetlen műveletté. (Mint valami westernvígjátékban - a címe semmiképp nem fog eszembe jutni - ahol a szőrös és fogatlan segédcowboy a kádban ülve, szivarral a szájában, vigyorogva szappanozza a retkes gönceit, amiket persze nem vett le, hisz ha húsz évig elvolt bennük, minek variálni?)

Másfelől viszont nagyjából a viktoriánus kor óta valahogy mégis rászoktunk a fürdőruhákra, amik ugyan egyre kisebbek lettek az elmúllt száz évben, de nem tűntek el. És mivel én is egy ateista, ám  morálisan erősen viktoriánus csládban nőttem fel, eszembe sem jutna meztelenül szaunázni, és nem csak azért, hogy ne tegyem ki látványomnak a többieket, de jobbára nem is óhajtanám a többiek hasonló látványt. (Bár ha Lucy Liu ülne a szaunában, talán lazítanék az álláspontomon.)

Ja, és mi a helyzet a fanszőrzettel, az mehet, de csak ha ápolt?

A szentendrei esetben persze a belénk nevelt prüdérián túl azt találják aggályosnak, akik találják, hogy a pucéran wellnesező felnőttektől pár  méterre, az uszodában úsznak a gyerekek, és mi lesz ha az összekötő folyosón meztelen emberekbe futnak bele fürdőruhás kiskamaszok? Vagy meztelen tizenöt évesekbe, hisz tizennégy felett már benevezhet bárki a kötelezően fürdőruhátlan pancsolásra? A fürdő vezetése is maszatol, hogy hát ennek kicsi az esélye, a két rész külön van, tehát érzik, hogy valami másoknak nem tetsző azért lehet itt.

Vagyis részben valami fordított pedoflia áll az aggodalmak mögött (gyerekek ne lásssanak pucér felnőtteket, bár akkor a háborúkat is húzzuk ki az általános iskolai törikönyvekből, ráérnek tizennégy felett, a középiskolában szembesülni a meztelen igazsággal), ami aztán nem fordítottá válhat, részben meg a félig fellazult viktorianizmus, hogy lehet meztelenkedni, de csak a négy fal meg egymás között, egy folyosón lengő farok már az Armageddon előjele.

De ha ez utóbbi a szempont, akkor pusztán a fürdőruha alapján elkövetett elkülönítés szerintem kevés. Mert mi lenne ha egy csomó pucér fideszes (mert pucér kádéenpés biztos nem lenne) egy adag pucér gyurcsányistával kerülne egy élménymedencébe, és akkor aztán lehetne  találgatni, hogy ki kinek a mijével  csalánt ugyebár, már ha a wellnesben lenne csalán, bár reuma ellen kifejezetten jó.

Sőt mi lenne, ha máshol is lenne elkülönítés, bizonyos időszakokban csak vegánok (esetleg vegetariánusok) látogathatnák az uszodabüfét, hogy olyankor ne kelljen mindenféle rántotthúsos zsemlékkel szembesülniük, meg azzal a sokkal, ahogy azokat mások barbár módon a szájukba tömik.

Amivel csak azt akarom mondani, hogy ha vannak fürdőruhamentes napok, akkor be kell vállani, hogy a fürdőruhás úszokkal fededten elsődleges nemi jellegek jöhetnek szembe a folyosón, de ha ez gond, akkor hagyni kell az egészet a fenébe. Az nem megy, hogy egyfelől kötelezővé tesszük  meztelenséget, másfelől meg mindehogy igyekszünk ellleplezni azt. Ez így már túlzottan hasonlít arra, amit felénk politikának hívnak, vagy csak nyilvánosságnak. Awellnesezők meg amúgy is törölközőben flangálnak, vagy ha nincs kéznél, felveszik a budiajtót.

És én meg ilyen jól megúsztam ezt a szöveget anélkül, hogy leírtam volna a fasz szót. Fenébe...

Kenyérharc

Reggel van a rádióban esik, tejjel kifli ha megyek a boltba - illetve tejjel pogácsa, illetve tejjel rozskenyér lett végül, de erről nem én tehetek hanem a Nénikommandó vs. Pistabácsi dogfight, ami után végül mégsem aakartam pogácsát venni reggelire.

Mert az úgy van, hogy reggel, mikor kitolják a frissen sült sajtos pogit ami kedvező áron gőzölög, veszek belőle, még akkor is meleg mikor hazaérek vele, ami hihetetlen versenyelőny minden más péksüteménnyel szemben. Ám vannak a Nénik, a környék legkeményebb bandája, akik monopolizálni akarják a piacot, a maguk rézéről lenyúlnák az árut mások elől, ebben legfeljebb Pistabácsi képes megakadályozni őket, aki egyszemélyes szuperhíró, bottal és rikácsolással dolgozik, és valószínűleg van valajol egy garázsa, teli szikkadt pogácsával. (Ezek persze nem az igazi neve, azt eleve nem tudom, de nem is akarom, én nem folyok bele a fél-alvilág vagy al-félvilág vagy amilyük van sötét ügyeibe.)

Ma reggel épp tanúja voltam, ahogy az egyik Néni (nevezzük Mancikának, más úgysem nevezi sehogy) már teljes testtel fedezi a pogácsás pultot, bevásárlókocsival blokkol, ekkor jön Pistabácsi, bottal csinál helyet magának, míg Mancika reménytelenül próbálja szétváálasztani a harci műanyag zacskót, ő egy papírzacskóba kezdi lapátolni a készletet, közben meg egyre izgatottabban nyáladzik a maradékra. Ezt Mancika nem érzékeli, némi elégtétellel rak el ő is egy adag pogácsát, miután gondosan végigtapogatja az összeset, közben visszatámadásként rátolja Pistabácsi veséjére a bevásárlókocsit, majd üldözőbe veszi a menekülő ellenséget az akciós lekvárok irányába.

Én nézem a megmaradt három szomorú sajtospogit, pont ennyit akartam venni, de inkább maradok a szeletelt és csomagolt(!) rozskenyérnél, szeretem azt is, és bezacskózva legalább biztos nem vált harci tereppé, tehát nem kell eleve szenessé pirítanom ahhoz, hogy meg merjem enni.

Holnap korábban megyek, egyszer én is lehetek győztes.

Hétheted

Je suis civil szervezet - mondanám ha tudnék franciául vagy ha simán csak modoros lennék anélkül, hogy tudnék franciául. Nem tudok persze, nem is mondok ilyet.

Pedig mondhatnék, elvégre tényleg ciil szervezet vagyok. Ebből  szervezet az egyszerűbb, könnyen belátható hogy van vesém, májam, gyomrom és egy csomó egyéb szervem, melyből hagyományosan pörköltöt főz  magyar, mozgok, beszélek, szén-dioxidot lélegzek ki, jövöra majd fotoszintetizálok is, ha meglesz hozzá a diplomám.

A civilség sem bonyolult persze, naná hogy civil vagyok, elvégre nem vagyok katona, tűzoltó vagy vadakat terekő juhász, sőt színész sem (mert valamiért mindig ilyeeneket mondanak közepesen ismert színészek, hogy nem, a párom nem szakmabeli, ő civil), egyszóval civil szervezet vagyyok, a háttérhatalom szolgálatában álló hím organizmus, így aztán engem is támad a kormány, személyemben mintegy, nyilván ezért vagyok náthás is.

Elítélem a rezsicsökkentést (most pláne, piaci alapon olcsóbb lenne az energia a hatóságilag megszabott árnál), nekem nem fáj Trianon, minden hónapban várom a csekket Sorostól (csak nem jön, ha meg igen, akkor nekem kellene fizetni) és titokban Hitler-bajuszt rajzolok a fideszkádéenpés plakátokra, kivéve ha nő van rajta, akkor dalísat. Alávaló egy szemétláda vagyok, na.

Ehhez képest igen meglepődtem, mikor ma értesültem róla, hogy megszűnik a heti hetes. Mert hát gondolta a fene, hogy eddig bírta, ez az a műsor ami már tíz éve is szánalmas volt, de most hogy megszűnik, belenéztem egy-két közelmúltbeli adásba, és határozottan állítom, hogy szánalmasból borzalmasba ment át, eljutott a hajdúsztívi mélységekbe, szó szerint, hisz a róla elnevezett hajdúsztív is benne ripacskodott, sérelmünkre. Meg az a para-kovács aki régen olyan jókat írt, mára meg tényleg ő lett a szegény ember hajós andrása, bár már nem tudom ez utóbbit ki mondta.

Viszont nem baj hogy vége, nekem pláne nem, én úgy nyolc évvel ezelőttre tettem volna az idejét, ha fegyvert szegeznek a homlokomnak egy kvízműsorban, plusz van másik, már párszor belenztem a hírtévés hetihetesbe amit szabadfogásnak hívnak, és legalább szórakoztató. Ott ugyanis nem az van hogy fajkasháziteddi elmeséli hogyan találkozott az albán királlyal Bayeruthban (ejtsd: baajajjth) a többiek meg alszanak, amúgy mindig mindenki egyetért mindenkivel, hanem hogy a puzsér nevű felháborodásügyi népbiztos önfeledten üvöltözik egy gójmotorossal, aminek határozottan nagyobb a szórkoztató-faktora. Abból persze, hogy nem csak azonos véleményűeket ültetnek össze, lesz az egésznek valami sajátos autodfé-hangulata, de hát az ilyesfajta méciacirkuszokok helyettesítik (legalább is részben) a nyilvános kivégzéseket, és hát még mindig jobb ezt a verbális iszapbirkózást nézni, mint mondjuk egy tetszőleges politikai nagygyűlést, vagy a békemenet élő közvetítést, mely unalmában leonyid brezsnyes temetésével vetekedhet, pedig azt még bírtuk is, mert aznap nem volt tanítás...

A hetihetesről meg azt olvastam, hogy eddig pont 108 vendége volt összesen, és bár még lesz pár adás idén, szerintem itt kellene abbahagyni, a 108  legtöbb hindu szerint szent szám, és mit ilyen szerencsét hoz. Úgyhogy én mint civil szervezet és a háttérhatalom fizetetlen ügynöke ezúttal sem fogok tiltakozni, persze van az a pénz.

Korán kellés

A délutános műszak előnye, hogy addig alhatom ameddig csak akarok, de ma hajnali hétkor keltem, mert időpontom van orvoshoz, kilencre, persze a város másik felére, de legalább használható busz sincs, én meg egyre kevésbé látok ki a takonyból.
Persze akkora hős vagyok, hogy elvonszolom odáig földi maradványaim, bár a tükörből egy elég ijesztő zombi néz visza, valahol félúton  Freddie Krueger és Kibédy Ervin között, utóbbira a hangom is kezd hasonlítani. Közben meg nem lehetek igazán beteg mert borul a munkarend, úgyhogy vitaminokkal meg kamillateával tartom karban magam, a kamilla amúgy is univerzális szer, kellő töménységben valószínűleg a leprát is gyógyitja.
Én meg csak kissé meg vagyok fázva.

Az ördög maga

A reggeli kukoricapehely mellé már nem kellett a kávé, jött ez a remek hvg-cikk, amitől felébredt bennem a szociológus, és erős bazmegelésbe kezdett.

Van ugye ez a századvég nevű (amúgy szépemlékű de hányingerkeltő jelenű) alkalmazott „tudományos“ műhely, mely az utóbbi években addott nekünk (hisz közpénzből készült) egy adag kamutanulmányt milliárdokért meg egy géfodorgábort, a társadalomtudományok Gollamját, és kábé ennyi, nem mintha ennyiből nem lehetne már épp elegem.

És persze rendszeresen szállítanak ilyen „közvéleménykutatásokat“, amik már nem is akarják a szakmaiság látszatát kelteni, szimpla benyalások a kormánynak, plusz hivatkozási alapok a rezsiszilárdi kirohanásokhoz, bár rezsiszilárd maga pont képtelen egy összetett mondat megfogalmazására, mármint olyanéra, aminek van valami közel koherens tartalma.

Jelen „vizsgálatukkal“ kimutatták hogy a magyar emberek (régebben keményen dolgozó kisemberek, még régebben polgárok) 61%-ának negatív véleménye van Soros Györgyről, míg csak 14%-a kedveli.

Egy ilyen eredmény nyilvánvalóan egetverő baromság, hisz a magyar zemberek elsöprő többsége számára Soros egy mesebeli figura, jellemzően félúton a hétfejű sárkány és a gonosz mostoha között, ennyi erővel Voldemort nagyúrról is kérdezhettek volna, bár róla azóta kiderült hogy fideszes képviselő. Nekem például nincs véleményem róla úgy általában, azt láttam/látom hogy az emúlt évtizedekben mi mindent tett az alapítványa Magyarországon és nekem az tetszik, meg fontosnak gondolom, de például fogalmam sincs róla milyen üzletember, ott mennyire etikuan viselkedik vagy mondjuk milyen a magánéletében, igaz ez utóbbi nem is érdekel. Vagyis nincs az a közvéleménykutatásnak álcázott ócska kormánypropaganda ami belőlem ki tudna sajtolni egy általánosított véleményt róla, mert olyanom nincs.

Pedig az őszinte, tálib elszántsággal gyűlölködő orbán-szekta tagjaival ellentétben én legalább olvastam egy könyvét (a nyitott társadalomról amúgy, de az orbán-tálibok számára ez olyan mint egy középkori inkvizítornak a sátánizmus), avagy összességében a véleményem inkább pozitív lenne.

De a szektatagoknak Soros csak egy név, egy fénykép szobájuk falán, egy szimbóluma annak amit gyűlölni akarnak íly módon nekik nem véleményük van róla csak zsigeri reakciójuk, ők csak egy feketemisén bírják elképzelni, amint áldozati csecsemők vérét issza sátáni kacajjal kísérve. (Hogy ivás közben hogy kacag azt ne részletezzük, ettől sátáni.)

A nem szektatagok meg csak annyit érzékelnek hogy bazi régen megy már ez a sorosozás, és ugye nem zörög a paraszt, estébé. Annyit tudnak róla hogyvan és szidni szokták, tehát biztos valami nincs rendben benne, pláne mert gazdag, hisz akkor biztos van pár mocskos részlet a múltjában, így megy ez.

Az már csak hab a tortán, hogy a századvéges pubik a sugalmazó kérdéseikből azt a következtetést is levonták, hogy a magyarok elutasítják a „soft power“ gyakorlatát, mintha néhány társadalomtudóson és habonyárpádon kívül bárkinek is lenne gőze nemhogy e fogalom jelentéséről, de egyáltalán a létezéséről.

Persze lehet hogy nekik van igazuk, a magyar emberek kivétel nélkül közéletileg tájékozott, politikailag tudatos, ízlésükben fradista öntudatos dolgozók, a Párt elképzelésének és iránymutatásának megfelelően, és egyöntetűen elutasítják a nemzetközi imperializmus aknamunkáját, egyúttal kiállnak Pártunk és Kormányunk, egyszersmind a pártvezér és kancellár határozott, nemzeti- keresztyén politikája mellett, szeretve és támogatva azt.

Ez esetben viszont én emigrálok, vagy illegalitásba vonulok. Bár gyanús, hogy mégis a századvéges társadalomkutatókkal van a gond.

Hullajó: hózik

Eszembe jutott ma, hogy egyre régebben volt a karácsony, nekem meg még mindig megvan a karácsonyfa (mind a három), miközben a kuka mellett gyűlnek a kidobott fenyők. Vagy fenyvek? Mindegy, ezek itt fémből és műanyag-hulladékból lettek Kínában, úgyhogy maradhatnának bármeddig,  mert végül is karácsonyfát bámulni jó, sokkal jobb mint a porszívózás, mert szebbek mint a rezsicsökkentés és a direktmarkeing együttvéve.

Ezzel együtt úgy hánytam meg magamban, hogy még egy hétig maradhatnak, avagy jövő hét végén szétkapom őket, egyfelől mert négy héttel karácsony után ez már indokolt, másfelől meg jön a születésnapom, ami már egy másik ünnepkör, más népszokásokkal. (A legfontosabb népszokás ez ügyben egyébként a puncstorta.) Nade karácsonyfa: nyilván vannak számosan akiknél egész évben van, mert kedvelik ezt a legitim giccset, és hát én is így vagyok vele, de mégis furának érezném nyáron a obdzsektet, kell az a tizenegy hónap mikor nincs, hogy ha jön a korán sötétedés, latyakban átkozódás und a bejgli, akkor kell a hangulathoz, meg lehet várni. Apropó, ma ettem meg az utolsó két szelet bejglit, ez is jelzi a következő ünnepkör közeledtét.

Ugyanakkor ma esett, pontosabban most is esik a tél első hava (vagy hója? mindegy, amelyik zik-zik), azt meg a legjobb az ablakból bámulni a karácsonyfa mellől. Plusz van még szaloncukor is, már nem sok, de csak a hangulatért.

Szombatti Zenne Gyedike

A péntek tizenharmadika egyesek szerint valami régi babona, mondjuk a Jézus-történetből vagy a templomos lovagoktól, a valóság ezzel szemben az, hogy a péntek tizenharmadikát az 1960-as években találta ki a SzíJáJé, hogy több kokakólát adhasson el az ájbíem, mert a dezinformációk szerint a fokhagymás biblia és a szenteltvízbe áztatott ezüst pisztolygolyó mellett a kokakóla véd meg a legjobban a péntek tizenharmadikától. Vagyis kellett valami jó ürügy, hogy az úri közönség betojhasson, közvetlenül fogyasztásra ösztönzött állapotba kerülhessen.

Ha ugyanis nem készülünk fel rendesen, szörnyű dolgok eshetnek meg velünk, persze csak a SzíJáJé szerint: összecseréljük a pirosarany tubusát a technokoléval (így nem tudjuk majd szétszedni  szendvicset, hogy kidobjuk belőle a fonnyadt salátát); a lift a második emelet helyett Hajdúszoboszlóra visz minket; a telefonunkon váratlanul hellokittys háttérkép és csengőhang jelenik meg, amit képtelenség törölni; egy közeli munkatársunkról kiderül hogy vámpír, de nem a szexi bredpittes, hanem az alkonyatos, kókadt tinédzseres változatból; esetleg eljön a világvége, de valamiért csak a mi utcánkba, és oda is busszal.

Ez persze tényleg csak ócska ijesztegetés, a péntek tizenharmadika pont olyan nap mint a többi, csak jobb mint a hétfőtől-csütörtökig tizenharmadika, hisz jön a hétvége. Így aztán ma sem érhet minket semmi különösebb balszerencse (a szokásos balszerencse persze működik, business as usual), különösen ha felkelés után kokakókát köpünk hátra háromszor a bal vállunk fölött, és kerüljük a fekete macskákat, ők meg a bármilyen színű kutyákat. Hisz nem vagyunk babonásak, a 13-as buszra is csak azért nem szállunk, mert pont ma tényleg nincs arra dolgunk.

(Használ még az Akidam Rahnezit Ketnép mágikus formula ismételgetése, pláne mert ez amúgy babonaság ellen is jó!)

Vegyes, vágatlan

Visszakapcsolok író módba, az utóbbi időben blogírás helyett podcasteket hallgattam, de semmi para, olyat nem akarok csinálni, megijedek a saját hangomtól is (fura, mint mindenkiek a sajátja, de az enyém idegesítő is), viszont nem akartam magamról írni, nem is volt mit, kellett a fenének az egotrip.

Mivel délutános vagyok, kissé amúgy is átrendeződött a napi programom, délelőtt bambulok, délután dolgozok, éjjel alszom. Meg néha veszek zsömlét, de csak ha lehet kapni.

A délutános műszak egyébként már nem jön be annyira, az jó hogy nem órára kelek, hanem arra hogy ideje kivonszolni földi maradványaim a vécére, de utána a délelőtt hülyén telik. Máskor az ember felkel, elrohan dolgozni, avagy először letudja a napi melót, és aztán pihenhet. Most viszont órákat töltök még itthon ébren, olvasok (néha írok) tévézek, bélyegezek (nem úgy, tényleg gyűjtő vagyok), de félsszemmel mindig az órát lesem, hogy akkor még van három órám indulásig, még két órám, még fél órám, még kibaszott tíz perc de már kabátban ülök... Nem véletlen, hogy gyakorlatilag senki sem szeretné előre tudni a halála időpontját (pont elég a tudat, hogy nekem már a B-oldal megy), ki akar húsz évig visszaszámolni?

És pont ez van a délutános melóval is, az egész délelőtt egy visszaszámlálás, mértékkel lazulás szolid óra-frásszal. Este meg álmos leszek hamar, pedig talán az lenne a matek, hogy délben kelek, egy után indulok otthonról, de hajnali ötkor fekszem le, és meglenne a munka/szabadidő dinamika optimuma (már megint hogy beszélek?), kutya már nincs sajnos, a leghülyébb időrendet is megengedhetném magamnak.

És akkor ugorgyunk, tényleg nem kell az egotrip, mert az elmúlt kép napban (némi kihagyás után) elkezdtem politikai híreket fogyasztani (kifogytam a stand-up comedy mp3-akból), és persze percek kérdése volt, hogy valamin felbaszódjon bennem az ideg, bocs, ez az egyik kedvenc prosztó trágárságom, a másik hogy szókimondó módon főfaszoknak nevezek főfaszokat, szóval jön szembe rezsiszilárd a fideszes vágóhídról, és egy latin szerető meg Einstein szerelemgyerekére emlékeztető módon azt mondja, hogy ők csak kiszorítanák már az ilyen emberi jogi szervezeteket mint a tasz vagy a Helsinki Bizottság, a végén még kiderítik, hol épülnek majd a koncentrációs táborok. Az meg ugye kell a fenének, már lepapírozták hozzá a közbeszerzést is. De ez tényleg undorító, politika off.

Mert én itt közben (este tizenegykor, csak a jegyzőkönyv kedvéért) meleg vacsorát állítok elő, és épp sütőport keretem. Egy bontott sütőport (bontatlan van még húsz zacskó), mert egy adag elég több adag lepényhez, de a múltkor kilenc forint volt darabja a teszkóban, vettem húszat, kevesebbet kínosnak éreztem volna, ez így másfél évre elég, csak közben ne jöjjön hozzám a TEK, hogy mik is azok a kis tasakok fehér porral a rumaroma mögött?

De hasonlóan vagyok a zsemlemorzsával is, egy ideje nem dobok ki száraz zsemlét, kicsit szárítom még, ledarálom és megy egy jól zárható üvegbe. Üvegekbe... Ha valakinek kell, tudok küldeni, kis skótkockás bizbaszt ne teszek az üvegbe, de nálam valahogy nem fogy. Nincs szívem kidobni a szikkadó kiflit, takarékos vagyok de lusta is, így aztán megveszem a spárban a panírozott-fagyasztott karfiolt, de zsemlemorzsára tényleg nem  költök.

Rezsicsökkentés, hogy végleg rapszodikus legyek mára...

Spór

Kezdhetek spórolni. Petra ma 29 éves, viszont a kerek szülinapokra jár az angliai út ajándéknak. Mikor 20 volt, ezt kapta tőlem, mikor én negyven szintén. Szóval jövőre én jövök, de az utána következő alkalmat nem  siettettném, az nekem lesz az ötvenedik, de az bármiből sok, plusz hol van az még, lehet eső, lehet hó, valaki feltalálhatja a hallhatatlanságot vagy jönnek a dalekek és kiirtanak mindenkit, nekem mindkettő jó ötlet nem megöregedni....

Menteget

Bocsánat a hallgatásért, de a bejglikóma plusz szaloncukor-attak ellustít, meg a túlóra. És ehhez jön hozzá, hogy holnap lapzárta, én meg semmi érdemlegeset nem bírok összehozni a zsivány egyesről, leszámítva, hogy A halál ötven órája jobb háborús film, ez meg a legjobb sztárvórz a Dzsedi óta...

Ja és a Zsiványt azt a Corvinban láttam, mert a két ünnep között (emberek! miafaszom az ünnep a sziveszterben??? Komolyan!!!) voltunk Pesten, én meg utólag szégyellem magam, hogy nem hívtam a Marist, de jófej akartam lenni, gondoltam elég terhes már, de bánom, nálam fittebb és vidámabb posztot rakott ki, mindegy már, jövőre két goodfoodot kap, vagy nyolcat, sok teával....Jóváteszem, na.