2017. január 14., szombat

Az ördög maga

A reggeli kukoricapehely mellé már nem kellett a kávé, jött ez a remek hvg-cikk, amitől felébredt bennem a szociológus, és erős bazmegelésbe kezdett.
Van ugye ez a századvég nevű (amúgy szépemlékű de hányingerkeltő jelenű) alkalmazott „tudományos“ műhely, mely az utóbbi években addott nekünk (hisz közpénzből készült) egy adag kamutanulmányt milliárdokért meg egy géfodorgábort, a társadalomtudományok Gollamját, és kábé ennyi, nem mintha ennyiből nem lehetne már épp elegem.

És persze rendszeresen szállítanak ilyen „közvéleménykutatásokat“, amik már nem is akarják a szakmaiság látszatát kelteni, szimpla benyalások a kormánynak, plusz hivatkozási alapok a rezsiszilárdi kirohanásokhoz, bár rezsiszilárd maga pont képtelen egy összetett mondat megfogalmazására, mármint olyanéra, aminek van valami közel koherens tartalma.

Jelen „vizsgálatukkal“ kimutatták hogy a magyar emberek (régebben keményen dolgozó kisemberek, még régebben polgárok) 61%-ának negatív véleménye van Soros Györgyről, míg csak 14%-a kedveli.
Egy ilyen eredmény nyilvánvalóan egetverő baromság, hisz a magyar zemberek elsöprő többsége számára Soros egy mesebeli figura, jellemzően félúton a hétfejű sárkány és a gonosz mostoha között, ennyi erővel Voldemort nagyúrról is kérdezhettek volna, bár róla azóta kiderült hogy fideszes képviselő. Nekem például nincs véleményem róla úgy általában, azt láttam/látom hogy az emúlt évtizedekben mi mindent tett az alapítványa Magyarországon és nekem az tetszik, meg fontosnak gondolom, de például fogalmam sincs róla milyen üzletember, ott mennyire etikuan viselkedik vagy mondjuk milyen a magánéletében, igaz ez utóbbi nem is érdekel. Vagyis nincs az a közvéleménykutatásnak álcázott ócska kormánypropaganda ami belőlem ki tudna sajtolni egy általánosított véleményt róla, mert olyanom nincs.
Pedig az őszinte, tálib elszántsággal gyűlölködő orbán-szekta tagjaival ellentétben én legalább olvastam egy könyvét (a nyitott társadalomról amúgy, de az orbán-tálibok számára ez olyan mint egy középkori inkvizítornak a sátánizmus), avagy összességében a véleményem inkább pozitív lenne.

De a szektatagoknak Soros csak egy név, egy fénykép szobájuk falán, egy szimbóluma annak amit gyűlölni akarnak íly módon nekik nem véleményük van róla csak zsigeri reakciójuk, ők csak egy feketemisén bírják elképzelni, amint áldozati csecsemők vérét issza sátáni kacajjal kísérve. (Hogy ivás közben hogy kacag azt ne részletezzük, ettől sátáni.)
A nem szektatagok meg csak annyit érzékelnek hogy bazi régen megy már ez a sorosozás, és ugye nem zörög a paraszt, estébé. Annyit tudnak róla hogyvan és szidni szokták, tehát biztos valami nincs rendben benne, pláne mert gazdag, hisz akkor biztos van pár mocskos részlet a múltjában, így megy ez.

Az már csak hab a tortán, hogy a századvéges pubik a sugalmazó kérdéseikből azt a következtetést is levonták, hogy a magyarok elutasítják a „soft power“ gyakorlatát, mintha néhány társadalomtudóson és habonyárpádon kívül bárkinek is lenne gőze nemhogy e fogalom jelentéséről, de egyáltalán a létezéséről.

Persze lehet hogy nekik van igazuk, a magyar emberek kivétel nélkül közéletileg tájékozott, politikailag tudatos, ízlésükben fradista öntudatos dolgozók, a Párt elképzelésének és iránymutatásának megfelelően, és egyöntetűen elutasítják a nemzetközi imperializmus aknamunkáját, egyúttal kiállnak Pártunk és Kormányunk, egyszersmind a pártvezér és kancellár határozott, nemzeti- keresztyén politikája mellett, szeretve és támogatva azt.
Ez esetben viszont én emigrálok, vagy illegalitásba vonulok. Bár gyanús, hogy mégis a századvéges társadalomkutatókkal van a gond.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.