Megint belefutottam valami lakberendezős műsrba, ami azért viccces, mert lakot azt biztos nem fogok berendezni, egyfelől mert nincs rá pénzem, de ha lenne kedvem sincs, meg egy lakótelepi szardíniásdobozt nagyjából egyféleképp lehet berendezni, és ha egyszer feépül egy szekrénysor, az onnan nem mozdul többet. Legfeljebb költözéskor, de az meg nem várható, így lakberendezé az, hogy arréb rakom a fikuszt, meg a zöld terítőt kicserélem egy szürkére. Ennél többre amúgy sem vagyok hajlandó, évekkel ezelőtt letettem a konyhapult egy pontjára a borsőrlőt, és annak azóta ott a helye, pont.
Pedig ebben a lakberendezési műsorban a fengsui alapján magyarázták, miért nem jó, ha az ágyam az ajtó felé néz (ez a „letargikus újságkihordó“ pozíció, esetleg a méla postás), miért kell kis kék bizbaszokat tenni az asztal sarkára, és miért jó ha az amúgy fénykedvelő szobanövényket becsesszük egy sötét sarokba, mert ott nem szívják el a pénzenergiát. Meg elkezdtek hadoválni arról, mekkora gáz, ha az ember ágya alatt vízér van, pedig alattam maximum Kovácsék vannak, nekik viszont inkább aranyerük lehet, bár nem hiszem, hogy attól én rosszabul aludnék. (Persze lehet hogy nem vízér hanem Wizz Air, de ez sem értelmesebb megfejtés, mert én például mindig remekül alszom a wizzair járatain, különösen ha reggel hatkor indulnak.)
Szóval ez az egész fengsui egy marhaság szerénytelen véleményem szerint, valahol a paleolit diéta, a sörfesztiválok meg a modern konzervativizmus intellektuális nívóján, de arra jó, hogy pedikűrösből átképzett kiskosztümös családanyák pénzért okoskodhassanak arról, miért is kell nekem feltétlenül egy randa műgyanta Buddha-szobrot tenni a vécéajtó elé, minden kedden háromtól hatig, meg kidobni az előszobai tükröt, ami visszaveri a csít. És persze közben olyanokat mondhatnak hogy csí (meg sá), ami igen misztikusan de egyúttal szakszerűen hangzik, hisz ha valaminek ilyen neve van az nagyon jinjang, és a csakráimat is tisztíccsa.
Az persze remek, hogy a lakást úgy kellene berendezni, hogy ey sárkány is kényelmesen közlekedhesen benne, de félek hogy ők nem Süsüre gondolnak (aki azért csak egy kesztyűsbáb, szóval akár ma délután is átjöhetne teára), hanem valami nagyobbra és kínaiasan hernyószerűre, márpedig egy ilyen kényelmes közlekedéséhez nem csak teljesen ki kellene üríteni a lakást, de le kellene rombolni a komplett társasházat, és befüvesíteni a helyét. Nem biztos hogy kár lenne érte, de nehezen bírnám a hajléktalanságot, akármilyen jó csí is van a parkban.
Meg egy idő után nem aludnék jól a padon, zavarna az aranyér meg a negatív energiák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése