Csendőri intézkedés

A nemzeti együttműködésnek csúfolt gumicsizmás akarnokság eddig sem szűkölködött a csendőrszellemű és párttitkárlelkű hűbéresekben, akik valamiért mindig a mások, főképp a beosztottjaik kinézetét, viselkedését és megnyilvánulásait igyekeztek bürokratikusan szabályozni, hisz egy igzai hűbéres felfelé nyal, lefelé tapos. A kretén fideszes polgármester, meg a kaposvári rektor a hülye dresszkódjaikkal, a klikesített iskolaigazgatók akik felsőbb engedély nélkül még azt sem árulhatták el a sajtónak, hány gyerek jár az intézményükbe vagy a vezetői állást megpályázó bírók, akiknek Szájerné Rémes Arrogancia főhivatalvezető asszony kíválóságáról kellett értekezniük a hozzá írt pályázatukban, mind ezt a lokálfeudalizmust mutatták meg a maga eredendő bunkóságában.

És ezekhez zárkozótt fel most a fővárosi törvényszék, ahol a frissen odaejtőernyőzött gazdasági igazgatóhelyttes képzeli magát egy ávósba oltottt tánc- és illemtanárnak. Az persze eleve vicces, hogy az elszámolások és költségtervezetek helyett a nádpálcás erkölcscsőszködéssel foglalkozik, dehát ez van , mikor a szakértelem helyére beül a sötétség, és valaki csak annyit lát a körülötte lévő világból,  hogy ez itt az ő kis szemétdomja, itt mostantól ő kukorékol.

A nagy vihart kavaró belső rendelkezésekből több portál is szemezgetett, de azért idemásolom  a legjobbakat (innen):

• A munkaidő 8.00-16.00, vagy ahogy az igazgatóhelyettes megfogalmazta: "kerüljük azokat a kellemetlen helyzeteket, amikor 15:55-kor már kikapcsolt gép előtt ugrásra készen várják, hogy az óra elüsse a 16.00-t".
• Túlórázás esetén nem számít bele a túlórába a készülődéssel töltött idő. "Nettó egy óra fizetett túlmunka, egyenlő, nettó egy óra tényleges munkavégzéssel."
• Napi kétszer lehet rágyújtani. "A cigarettázó munkatársak esetében délelőtt és délután egy-egy alkalommal tolerálható a munkaidő kiesés cigarettázási okból." 
• Tilos a személyeskedés. "Egymás segítő munkakultúra kialakítása az elvárásom, feltételek nélkül, a személyeskedés teljes elkerülésével."
• Tilos a pletykálás, a kéretlen véleményalkotás, a híresztelés, a munkahelyi közösség széthúzása, uszítása, az ügyeskedés.

Személyes kedvencem a „tilos a személyeskedés“ kitétel, egy ilyen kategorikus tiltáshoz minimum definiálni kellene, mi is számít személyeskedének, miként fájóan hiányzik a pletykálkodás, az ügyeskedés, a munkahelyi közösség széthúzása és a többi, ötvenes éveket éveket idéző frázis precíz meghatározása. Pedig egy bíróságon mégis csak a jogi egzaktságnak kellene jellemeznie a belső kommunikációt is, úgyhogy szükség lenne egy nagyjából háromszáz oldalas végrehajtási utasításra is, meg persze a pontos szankciók meghatározására.

Az „Ildi egy ordas nagy ribanc“ mondat például személyeskedésnek vagy pletykálkodásnak számít-e, és mennyiben súlyosbítja a tényállást ha a harmadik, tehát már illegális cigiszünetben hangzik el, a hátsó kijárat és a kukák között félúton? (A megfejtés nyilván az, hogy Ildire rá kell állítani néhány fedett ügynököt, és ha tényleg ribancnak minősül - minimum, hogy másoknak ellenszolgáltatás fejében ajánl szekszet - az operatív jelentések tanúsága szerint, akkor a róla beszélő munkatárs pletykálkodott, ha nem, csak rosszinulatú személyeskedés volt az egész, súlyosabb esetben uszítás.)

A 15.55-kor a kikapcsolt gép előtt startra kész dolgozók problémája pedig egyszerűen megoldható, a sszámítógépekre nem kell ki/be kapcsoló gombot szerelni, az igazgatóhelyettes asszony pontban 16.00-kor (greenwichi középidő plusz egy óra!) saját kezével basssza le a főkapcsolót, amivel egyúttal kioldja a munkatársakat a székükhöz rögzítő hevedereket is. Ez a módszer -mármint csapjuk le a főkapcsolót és nincs több gond - amúgy remekül működött a minap a British Airways informatikai központjában is, másfél millió fontnyi kár igazán semmiség egy szakember határozott döntéseihez képest...

A büntetéseknél pedig a fokozatossság elvét kell érvényesíteni. A bűnösnek először csak önkritikát kell gyakorolnia (illegális cigizőknek mellékbünntetésként ki kell nyalniuk egy hamutartót is), aztán jöhet a nyilvános megszégyenítés, miszerint kaloda, megvesszőzés és végül néhány nap áristom, visszaesőknek nehéz vasban.

A pletykálkodás és  széthúzás ellen pedig be kelll tiltani a beszédet, a dolgozók (munkaerő, humánerőforrás, proletariátus) ezentúl csk írásban kommunikálhatnak, a cenzúrahivatal előzetes jóváhagyása után. A cigarettázást pedig teljesen be kellene tiltani, hisz mikor az emberek együtt cigarettáznak, rögtön pletykálkodni kezdenek, a helyett hogy a nemzeti konzultáció kérdéseinek jelentőségét vitatnák meg. Sőt, nem elég pusztán a cigrettát tiltani, hisz a kis szemétládák legfeljebb átszoknának a pipár, íg azt is titnai kell, a vízipipával, szivarral, bagóval és tubákkaal egyetemben.

Valamint be kellene tiltani azzt is, hogy egy bírósági dolgozó másik bírósági dolgozóval házasodjon, barátkozzon, egy buszon utazzon vagy egy utcában lakjon, hisz az ilyen helyzetek is a pletykálkodás, személyeskedés és az uszítás melegágyai, melyek kockázata a tilalommal jelentősen csökkenthető. (Az ügyeskedésé sajnos nem, azt a legtöbben egyedül is el tudják intézni.) Azok a dolgozók aki mégis házasok, megtarthatják az állásukat, feltéve ha fél éven belül elválnak, és igazolhatóan eltérő lesz az irányítószámuk. Az igazgatóhelyettes asszony természetesen ezt is személyesen fogja ellenőrizni.

Persze egyszerűbbb lenne a gazdasági komisszárhelyettes asszonyt egyszerűen elküldeni a fenébe, a cérnagyárban úgyis anyagmozgatót keresnek három műszakba, kádertemetőnek az is megteszi, ott legalább csak magában dünnyögheti a baromságait, nem pedig körlevelekben.