2017. június 3., szombat

Energia, megmaradás

Donald trump, úgy is mint két lábon járó rendszerhiba, a rá jellemző primitív bunkósággal egyszer csak arra eszmélt reggel a klotyón, hogy ő márpedig felmondja az aktuális klímaegyezményt, mert a rendes gazdaság az mégiscsak olyan, hogy rég halott esőerdők meg dínók maradványait égetjük nagyban, akit ez meg zavar az annyit is ér. Egyfelől van még elég olajjá préselődöt dínótetem, másfelől meg egy trump féle seggfejet végképp nem izgat, hogy mi lesz ötven év múlva, ő már eleve hetven múlt, tartós tejet már csak óvatosan vesz, az a Föld melyen ő már nincs jelen, meg nyugodtan megérett a pusztulásra. Pont mint XV. Lajos, azaz utána a vízözön, ami az ő nézőpontjából jogos is lehet, elvégre a nevezett Lajos alatt még kitartott az ancien regime, csak az utódját, a tizenhatodikat fejezte le a hálátlan, ám erősen forradalmi utókor, már csak a példa statuálása végett is, elvégre a statuálás a lényeg.

Szerencsére meglehetős az egyetértés abban, hogy még egy trump sem tudja felülírni a természet és a piac szabályait, azaz ha a többiek ettől még jobban összezárnk az egyezmének betartása mellett, a felmelegedés negatív hatásai miatt meg már az olajcégek is aggódnak, hisz ők sem egy másik bolygóról teleportálják ide a benzint meg a kerozint.

És ehhez jön még hozzá, hogy trump sem lesz örökké elnök (remélhetőleg maximum egy cikluson át, és most arra is lehet esély, hogy ne töltse ki ezt sem), szóva könnyen lehet, hogy mire 2020 után élesben tojnák le a kibocsátási kvótákat, már egy olyan elnöke lesz az egybesült államoknak, aki életében már olvasott el könyvet, talán többet is. Mert trump ugye arra veri a fa... arra büszke, hogy ő bizony életében könyvet ne olvasott. (És mellékszál, de nyilván csak az tud büszke lenni arra, hogy soha egy könyvet el nem olvasott, aki nem olvasott el soha egy könyvet, így aztán a tévedésből elnök olyan mint egy ömagába dugott hosszabbító, igen rövid áramkör, áram nélkül.



Amúgy is vannak az olajnál, a szénél meg a földgáznál környezetbarátabb energiaforrások, még akkor is ha mindezek természetesek, csak pár százmillió év, mire újratermelődnek, például belőlünk, a dínók helyett. Így adódik a megoldás, hogy fűtsük az erőműveket emberekkel, kidobott okostelefonokkal, és politikai demagógiával, ezekből úgyis túl sok van, de ha ez nagyon radikális, lehet másfelé is indulni, ott van a szélenergia, a vízenergia, a napenergia, a holdenergia, az ufóenergia meg a szeretet és az összefogás ereje, bár az utóbbiakhoz erős hit is kell. És még ezek mellett is lehet újabb megoldásokban gondolkodni, feltalálhatná már végre valaki a hidegfúziót, esetleg az örökmozgót, például valószínűségi alapon:


Az ingyenenergia persze sosem lenne ingyen, az áram árának nagy része - az adóktól eltekintve is - a szállítás költsége, mert az remek dolog ha van egy fúziós reaktor valahol ezerötszáz kilométerre innen, és termeli ingyen az áramot, de a szállítás meg maga a hálózat így sokba kerülne, a villanyszámlánkon gyakorlatilag nem sokat változtatna az egész.  Úgyhogy mégis csak fel kellene találni a fészbuk-tüzelésűú erőművet, az úgyis van mindenkinek otthon sok, már csak azt kell kitalálni, hogy hajtsa meg a mosógépet meg tűzhelyet. Persze  legtöbb otthon hülyeségmeghajtással is működne, de a hülyeség nyilván sötét anyagból van, az után meg egyelőre csak sötétben tapogatóznak a fizikusok. Addig is igyon mindenki redbullt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése