Annyira jelentőségteljesen itten van a nyár a napsütésével neki, hogy tegnap már strandon is voltam, sérelmemre. Nem sttrandolni, csak úszni egy jót, ami valóban vicces vállalkozás, mert többet buszoztunk és gyalogoltunk (sokkal, sokkal többet), mint amennyit én végül is úszkáltam a közeli tóban benne, mellkutya hátúszásban, ami a saját stílusom, de legalább működik.
A víz pont kellemesen volt hideg, viszont le kellene engedni belőle egy keveset, és tölteni rá frisset, ha már a tó igazából nem is természetes, hanem egy patak duzzasztásával mérnökösködtek sok vizet egy völgybe. Mert a víz kissé zöldes volt, és helyenként indokolatlanul habzott, de legalább nem aggódtam a vízbe pisilők miatt, mert egyrészt kevesen voltak, másrészt meg a vízminőségnek amúgy mindegy volt már, minimum tavaly ősz óta. Meg szél is volt pont onnan volt fújva, amerre én haladni akartam, így tízpercnyi erőteljes tempózással közel másfél métert sikerült halaadni, valójában azért kellett küzdeni, hogy annál a stégnél érjek ki ahol bementem, és ne sodorjanak be a hullámok a nádasba, ahol szerintem nem matulabácsik vannak hanem döglött halak meg a parti büfékben kapható összes italféle palackjai, és persze némi nád is, fedezékül a partról vízbe pisilőknek.
Újra megértettem miért is utáltam már gyerekkoromban is strandolni, mert a strandon meleg van, tömeg, letposott fű és eltaposatlan bogarak, leégett sörhasak és unottan cigiző családanyák, méla unalom és túlárazott lángos, nekem külön egy garantált leégés, valamint az érzés, hogy ha ez a pihenés, akkor én hadd menjek be dolgozni... És még bambi is kapható, rohadjon meg ahol van.
Mellettünk ráadásul bográcsozás zajlott, de nem az a vidám vízparti party, hanem mint mikor négy-öt hajléktalan táborozik a lakótelep szélén és egy felaprított szekrénysor lángjánál főzik a löncshúskonzervet. Bográcsozni ráadásiul eleve reménytelen ügy, bármit is akar az ember készíteni, a vége valami piros lé lesz állati tetemdarabokkal meg krumplival. (Répa nem kell bele külön, az majd lesz utána a hányásban.) Ha eredetileg gombás melegszenvicset szeretnénk készteni bográcsban meg citromfagyit, akkor is valami identitászavaros, a paprikás krumpli és a pörkölt között megrekedt izé lesz belőle, ami ugyanakkor nem gulyás. De a szúnyogokat talán távoltartja, és akkor mégsem volt hiába, igazából fokhagyma kérdése az egész. Ami egyébként vámpírok ellen is jó, elvégre vérszívók azok is, csak műveltebbek mint a szúnyogok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése