2017. december 10., vasárnap

Külön Kussolunk

Karácsony Gergelytől kiszivárgott egy kisebb öszödi beszéd ("a faszért hagytam magam rábeszélni erre a miniszterelnök-jelöltségre"), ami több szempontból is figyelemre méltó.
Egyfelől egy Karácsonynak miért pont két héttel a névnapja előtt kell a fejébe húznia a szaros bilit, illetve ha ennyire nem akar jelölt lenni, akkor mi a búbánatért vállalta? Azt nyilvánvalóan tudja, hogy miniszterelnök az nem lesz belőle, talán nem is a kerületi polgármesterség a legjobb előtanulmány ehhez, az kevés hogy valaki okosakat mond és szemüveges.

Plusz a mérhetetlen népszerűségű (értsd:olyan kicsi, hogy nem is mérhető) pártja mellett az emeszpé miniszterelnök-jelöltje is ő lesz, márpedig egy ilyen csodacsapat élén veszíteni igazán remek dolog. Közben meg szigetvári v. az együtt nem tudom kije azonnal bejelentette, hogy a Karácsony akkor innentől csak egy téli ünnep, de semmiképp sem az ő miniszterelnök jelöltjük.

Pedig ha lehetne rá, mármint az ünnepre szavazni, nyilván simán nyerne a választásokon, aztán mehetne az agyalás a húsvéttal kötendő esetleges nagykoalícióról, miközben augusztus huszadika beülne a március tizenötödike frakcióba, mert a redbull errész nem hozott annyi szavazatot, mint a talpramagyar. A pünkösd meg maradna egy parlamenten kívüli törpepárt, október huszonharmadikával egyetemben. Róluk ugyanis úgysem tudja a többség, hogy mik is.

A jelenlegi ellenzék tényleg remek műsorral szórakoztatja a nagyérdeműt, szerintem a főszereplők legtöbbször már maguk sem tudják hogy éppen kivel összefogva állítanak majd listát egymaguk, illetve hogy pont akkor melyik pártban is lesznek majd. Vagy hogy most melyikben vannak. A legviccesebb az volt mikor sz.h. molnár gyula, úgyis mint emeszpé elnök felkonferálta a Karácsonyt, mint az Együtt vezetőjét, pedig ő Párbeszéd nevű pártszerűség társelnöke vagy mi, nem mintha amúgy nem lenne teljesen mindegy, két egyszázalékos formációnál.

Az Együtt új neve amúgy lehetne Külön, a Párbeszédé meg a Kussolunk, hátha az őszinteség hozna még fél százalékot. A déká meg szövetkezik a szolidaritással (jé, azok még megvannak valahol az asztal alatt?), de más nem akar vele szövetkezni, a momentum meg az elempé nem szövetkezik senkivel, ök mindketten egyedül akarnak kormányt alakítani a remélt öt százalékukkal. Pedig az van, hogy momentán nem lehet más a politika, nagyotmondásból az eddigi felhozatal is erős volt, nincs piaci igény az újabb adagokra.

Úgyhogy a magát demokratikusnak definiáló pártok töketlenkedése legfeljebb a Sas-kabaré színvonalát éri el, az meg csak hajszálnyival van a Móricka-viccek felett, vagyis szánakozva és némileg elborzadva nézzük, de röhögni azt már nem tudunk rajtuk. Szavazni rájuk meg pláne nem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése