Egyszer volt, hol nem volt egy once upon a time, valamikor 2000-ben, amikor nemzetközileg versenyeztették meg a legszebb hangzású szavakat valakik, nem tudjuk hol, de mondjuk ez eleve teljesen érdektelen. A lényeg annyi volt, hogy jelentés nem számít, csak a hangzás, és így lett a magyar nyelvből legszebbnek választott a cipőfűző. Állítólag a külföldi külfüleknek ez olyan egzotikus és cuki, de volt akinek a "következő megálló" kifejezés jött be, biztos sokat hallotta a metróban Pesten. esetleg Budán is, nemtom, nem metrózom, legalább is amíg az én városomba nem építenek egyet. (De az nekem is tetszett Prágában, mikor azt mondta a gépi néni, hogy další zastávka, ami arrafelé a következő megálló, és nem mellesleg ebből is látszik, hogy a csehek nem rokon nyelv.)
Csehül persze nem tudok, legfeljebb csehül állni, de azt magabiztosan, viszont elgondolkodtam, hogy a fenébe van angolul a cipőfűző. és nem, nem jutott eszembe, csak odáig jutottam, hogy shoe... de mi a frász az a fűző, ami nem a rémes, főleg női ruhadarab. (Tényleg, a cipőfűző az ruhadarab? A cipő az a ruha gyűjtőnév alá tartozik egyáltalán? Baszki, megint nem fogok jól aludni a kínzó kérdésektől.)
Persze az önmagában nem baj, ha nem jut eszembe egy angolul addig sosem használt szó, de mikor pont Angliában, Oxfordban szakadt el a fűző a cipőmben, és kellett venni, akkor bajban éreztem magam. Szerencsére egy közeli Mindent Is Árulunk egyfontos boltban tudtam venni önkiszolgáló alapon (és elgondolkodtam, milyen mókás lenne egy neonzöld darab a sötétbarna cipőmben. De barnát vettem, mert lelkem mélyén lehet, hogy mégis kispolgár vagyok, und biztos a hely szelleme is a konformitás felé lökött. (Ilyenek ezek a lökdösődős szellemek mind!)
Egyébként shoelace, ezt azóta egy életre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése