Éjszaka a nappalimban

Az Éjszaka a Földön Jim Jarmusch 1991-es filmje, amit hosszú idő után néztem újra, több más Jarmusch-filmmel együtt a hétvégén.

Akkoriban (a sűrű, de nem sötét kilencvenes években) is tetszett, és azóta is bírom az egymástól  nagyjából független, rövideb sztorikból építkező  filmeket. Itt is csak annyi a közös, hogy mind az öt szkeccs éjszaka játszódik, egy-egy taxiban, a világ öt különböző nagyvárosában. Sorrendben: Los Angeles, New York, Párizs, Róma, Helsinki. És mindenhol éjszaka van,  és igen, mint a Csinibaba című magyar kiseposzból is tudjuk, Helsinki az Nyugat. (...de már komp  jár át Leningrádba. Ahonnan meg a Leningrad Cowboys  menni Amerika, pont egy finn rendező, Aki Kaurismäki mozijában, hogy mik vannak? Hibák a Mátrixban, az vannak.)

Jarmusch pedig amerikai rendező (forgatókönyv-elkövető, producer, mifene) létére csinál egy remek európai filmet, és nem csak annyiban, hogy három helyszín az ötből európai, de a hangulata, a modora, a tempója, a fene tudja még mije, az nagyon is idevalósi. Igazából nem csinál mást, mint fog néhány érdekes karaktert és összeülteti őket egy autóba. Ez azóta divatos formátum lett a jutyúbon, bár ott jellemzően nem éjszaka visz magával valami krónikusan empatikus médiamunkás.

És az író-rendező a nem amerikai karaktereit helyi színészekkel játszatja el, Los Angelesben a fiatal Winona Ryder a taxis (de lelke mélyén szerelő szeretne  lenni, hát igen, úgy tudjuk, arrafelé csak a pincérnők vágynak hollywoodi karrierre), Rómában Roberto Benigni akar meggyónni a vele utazó papnak, New Yorkban meg Armin Mueller-Stahl küzd meg az amerikai angollal és a nagyváros labirintusával, ha már keletnémet menekült. A kisebbségi téma amúgy előjön a párizsi színben is, ahol a fekete sofőr  már szinte örül egy vak  lánynak a hátsó ülésen, de az az akcentusából is leveszi, hogy Elefántcsontpart szülötte. A finnekről meg röviden annyit, hogy isznak, jobbára munkanélküliek, és az éghajlatukat személyes tragédiákkal súlyosbítják. De ezt a már említett Kaurismäki (plusz Mika fivére) filmjeiből  is megtudhatjuk.

A Földön éjszaka van, ha kinézek az ablakon itt is, szóval még a Földön vagyunk, de a hajnal is csak azért hasad, hogy aztán essen.  Gondolom ilyenkor hasad ki valami nagyon vizes dolog. Ehhez pedig egy efféle humoros-kisrealista film helyett valami rendes lemészárlós  illene.