Szeretjük-e az emberhúst, ha csirkének van eladva? Nyilván, a rántott vízvezeték-szerelőt csak a pácolás módja különbözteti meg a rántott csirkétől, és mint a címben jelzett film elején az egyik hentes kifejti, a „kóbász“ azért nagy mítosz mert egy döglött állatot kell begyömöszölni a saját végbelébe, és az eredmény ehető lesz. (Ezt azért mi is zokon vennénk, ha valaki minket akarna ugye... gyömöszölni. Be.)
Ennek a 2003-as évjáratú, bájos dán fekete komédiának két, mondjuk hogy nem igazán túlművelt hentes a főszereplője, Svend és Bjarne, akik unják már förtelmes főnöküket, és belevágnak egy saját üzletbe. De eleinte nem megy jól a bolt, a nyitás napján konkrétan egy vásárlójuk sincs, másnap viszont megjelenik az exfőnök, és venne náluk húst az esti jótékonysági vacsorájához. Hús az nemigen akad, de Svend eladja neki annak a villanyszerelőnek a bepácolt comját, akire előző este véletlenül rácsukták a hűtőkamrát. A pasi feketén dolgozott, senki nem tudta, hogy ott van, a két hentesnek meg van remek csontdarálója, amivel el lehet tüntetni a hulla maradékait. Olyan sok azért nem marad belőle, mert az előző esti vacsora annyira jól sikerült, hogy a potenciális vásárlók hullámokban rohamozzák meg a boltot.
És hőseink innentől ráállnak az emberkereskedelem eme sajátos formájára, feldolgoznak egy, a közeli parkban holtan talált svéd diáklányt, Svend ex-excsajának barátnőjét, és Bjarne szellemi fogyatékos ikertestvérének (aki nemrég ébredt fel a kómából) kezelőorvosát. És mindezek hátterében zajlik a szereplők magánélete, fény derül Bjarne családi tragédiájára, meg hogy miért akarja minden áron halottnak látni a testvérét (őt speciel nem gasztronómiai okokból).
A Zöld hentesek egy abszurd-szürreál, kis hatótávolságú képen törlése az egyik legnagyobb emberi tabunak, a kannibalizmusnak. Egyszerre ismerős-hiteles a világa, és közben teljesen elszállt.
Svend, Bjarne, Eigil (az ikertesó), két nő, egy zakkant exfőnök, egy fura pap, no meg a kóbász és a mindent vivő páclé - kábé ezek az összetevők, amikből valami teljesen kifordult és rém szórakoztató világ áll össze. És ebben a világban, ahol a kellemetlen alakokból kolbász lesz, csak a értelmi fogyatékos szereplő vegetáriánus, és megfelel teának a marihuána is, ha van hozzá cukor, szóval ebben valóságban senki sem normális, de mitől is lenne az? Úgy nem lenne elég szórakoztató, ami.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése