Enklávé

Ja nem, konklávé. Ez ilyen rituális törzsi esemény, mikor öreg szoknyás agglegények választanak maguk közül egyet, aki onnantól fehér szoknyában lesz kenetteljes, jellemzően nagy nyilvánosság előtt, folytatólagosan. Ezt a fazont hívja a köznép Pápának, pedig az egy város valahol a Dunántúlon. Az a város, amiről ebben a filmben, mintegy háttérként szó van, az a Vatikán, egy erősen felülértékelt római kerület, egy enklávé az olasz fővárosban, és ott tartják a konklávét, szóval utólag úgy döntök, hogy mégsem írtam el a címet.

Tehát a film, mint akarat és lelkiállapot elvileg tavalyi, a benne megénekelt intézmény ellenben még mindig dermesztően középkori, ami furcsa egy helyzet. Mert a mai katolikus egyháznak egyfelől nem sok köze van a jézusi spirituális mozgalomhoz, ez egy feudális intézméyy, szigorú hűbéri rendszerrel, és dúsan aranyozott díszletekkel, kívülről nézve messze-messze már az eredeti elvektől. Merthogy igazodott a kor kihívásaihoz, de csak egy darabig, például a modernizáció javarészt elmaradt, így aztán az ókori Galilea és modern globális világ közt félúton rekedtek, konkrétan ez európai késő-középkorban. Időbeliségében is egy enklávé az egész.

Ennek megfelelően nem is igen bírok máshogy nézni egy ilyen filmet, mint mikor múzeumba megyek, hogy érdekes, igen érdekes, de ez a múltnak pont az a része, amit már csak üveg alatt mutogatnak, és nem is igénylem, hogy megtapogassam. (Jó, mikor láttam üveg alatt eredeti Gutenberg-féle Bibliát, abba azért belelapoztam volna.) De ez az egyház - mondom, kívülről nézve, és nekem - egy haltalmi-szellemi rezervátum, látványos ám uncsi díszletekkel, egy szelet múlt, ami nemhogy nem érti a jelent, de jó néhány ponton kifejezetten el is utasítja. (Igen, a jelen mondjon le! Több múlt = szebb jövő! Intrikákkal a hitért! Vissza a múltba, áldassék a feudalizmus...)

Úgyhogy bár a Konklávé című film jó, a szereplők (Ralph Fiennes, Stanley Tucci, John Lithgow, Sergio Castellitto és Isabella Rossellini) jók, a dramaturgia jó, a látvány a szokásos, de egy hangyafarm az egész. Na jó, ez túlzás, ám a bíborosok itt tényleg olyanok, mint egy kupac óvodás, akik a homokozó feletti uralom megszerzése érdekében veszekednek, intrikálnak, szövetkeznek egymással, és egymás ellen, inkább érdekeik vannak, mint elveik. Talán Lawrence (Fiennes) az egyetlen, akinek  még vannak absztraktabb ideái, a többiek olyan alapon liberálisak vagy épp ókonzervatívok, hogy fiatalabb korukban melyik főpap táskáját cipelték.

Egyikükön sem sugárzik át a hit fénye, vagy mije, ezek dörzsölt öregemberek, az égig legfeljebb az ambícióik érnek. Ha egyházkritika (is) akart lenni Edward Berger filmje, annak pazar, ha ez a szál csak nekem jött le (amit azért őszintén kétlek), akkor meg egy fontos, legfeljebb nem szándékolt következmény.

És ehhez képest már másodlagos, miféle sötét titkok vannak az elhalt pápa múltjában, meg azokéban, akik a helyére pályáznak, a Konklávé esetén pont a krimiszál volt az, ami nem tudott felcsigázni, egyszerűen mert az egész arról szól, hogy mindenhol vannak sötét titkok. Odakint nagy a várakozás, vannak tüntetések (hát ja, az kaotikus egyház elmúlt időszaka  a nyilvánosság számára eléggé botrány-orientált), kis terrorizmus, ez-az, de a szoknyás férfiemberek rendületlenül  maguk kis harcaival vannak elfoglalva, meg Fiennes karaktere a nyomozással, bár nem egy kiköpött Poirot.

Azért a nyomozás se rossz, a végére legalább tartogat némi csavart (miután az előre sejthető, hogy egyik favoritból sem lesz befutó), kicsit  gender-vonalon, de most nem árulom el, akit érdekel nézze meg, mert akár hangyafarm, akár terepasztal, de semmiképp sem unalmas, amolyan minőségi, kézműves darab ez.

p.s. Közben eszembe jutott, a hogy a derék bíboros bácsik mintha csak megszemélyesítenék a hét főbűnt, ki-ki a magáét. Gondolom... (Az van, hogy bár felsorolni nem tudnám mind, bujaság, kevélység, fösvénység, irigység, ilyenek, de tuti jó vagyok bármelyikben, szóval ha mennek ezek nekem, és gyanúm szerint mennek ezek majdnem mindenkinek, minke külön listázni? ja, és ha mind nyakig ülünk bennük, akkor mitől "fő" bűnök?

Amúgy egy papi jellegű ismerős szerint ez a főbűnözés nem bibliai, csak egyházi cucc. De a film mondjuk erről (is) szól.)