„Katolikus szellemiségű gazdaságtudományi képzéssel rukkol elő a Pázmány“ -olvasom a hvg-n. Elvtársak, ez eddig a nap vicce! Mert milyen is lenne az, illetve ha van katolikus közgazdaságtudomány (esetleg külön katolikus gazdaság, mint olyan), akkor van katolikus matematika, kémia vagy biológia is? Azokkal is rukkolnak majd, elő? (Hány angyal tud egyszerre táncolni a tű fokán, hogyan lesz a vízmolekulából bormulekula, illetve Krisztus teste miképp is lesz a miből?)
Szépek ezek a vallási alapú erőlködések, de az a nagy helyzet, hogy a vallás meg a tudomány eleve üti egymást, nem szó szerint persze, csak az egyik alapja a hit, a másiké meg a módszeres-racionális kétely. A hit dogmákba fogalmazható, a tudomány kérdésekbe, a hitrendszerek alapja a személyes (és a mögötte épült intézményes) bizonyosság, a tudományé meg az hogy cáfolható. Kábé Karl Popper neopozitivista elmélete óta alapvetés, hogy a tudományos tudás lényege a cáfolhatóság, ami nem cáfolható az dogma, az meg a másik pálya már.
És akkor stílszerű, hogy az ördög a részletekben:
- Tessék mondani, a római és a görögkatolikusoknak akkor külön gazdaságtudomány van? (Esztétikája tuti, ez főleg a templombelsők aranyozásában érhető tetten.)
- És mi van az anglikánokkal? Nálunk ugye ez leginkább a Church of England-et jelenti, 1534 óta, mikor az a rémes Henrik, a nyolcadik, új húsra vágyott, de nem lehetett válni. Úgyhogy szexuálpolitikai alapon lett egy Rómától független angol egyház, de a teológiájuk az ugyanaz, legalább is kívülről nézve. És ha már itt tartunk, a keleti ortdoxiáé is, a rítus különbözik, de a hittételek nemigen. (De ha hülyeséget szövegelek, valaki szóljon.) A keresztény egyházszakadások, talán a reformációig elsősorban politikai-hatalmi alapon történtek, mintsem kibékíthetetlen teológiai viták mentén. Szóval akkor most nekik is saját közgazdaságtant kellene csinálniuk, ha lépést akarnak tartanai a Pázmány haladó oktatásával, vagy simán csak át is vehetik?
Vagy egyszerűbb lenne nem keverni ezeket, mert a vallásos gazdaságtan hamar eljut oda, mint a méltán körberöhögött 700-as Klub című műsor, ami régebben minden reggel elszórakoztatott az ATV-n. Ez ilyen karizmatikus-pünkösdista izé volt, a hazai Hitgyüli amerikai eredetijeinek produkciójában, és ott minden adásban kellett minimum két-három tesztimóner, aki elmondta, hogy annyira nem volt pénze, hogy már drogra is alig, és tényleg nyakig ért a szar, ám akkor adakozni kezdtek a helyi gyülekezetnek, amitől még kevesebb pénzük lett, de ezt igazi isteni jelnek látták, és még többet adakoztak(?), aztán nyertek a lottón egy takarítói állást a vécépucoldában, és az életük sínre került.
Ez is egy gazdasági paradigma, rohadt sok ima, plusz még több pénz a pásztornak és kis családjának (vitorlásra gyűjtenek, azzal jobban tudnák szolgálni az Urat), és
Tudom, hogy a Pázmányon nem az lenne a kiindulópont, hogy adakozz egyháznak, és a szentlélek majd feltolja a reálhozamot, de ha spirituális elemekkel dúsítva értelemez valaki egy nagyon is materiális rendszert, akkor könnyű belecsúszni valami ostobán dogmatikus marhaságba. Oké, hogy maga a gazdaság sem mindig racionálisan működik (lásd tőzsde), ám a megértéséhez mégis csak a racionalitáson át vezet az út, amit meg nem érdemes higítani. Merthogy attól lesz tudomány a „tudom ám!"-ból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése