2025. március 27., csütörtök

A királytki végezni félnetek nem kell

Napra pontosan négyszáz évvel ezelőtt lett Anglia és Skócia királya I. Károly (szerintük Charles), és ez annyira kerekévforduló, hogy azt tisztára véletlen! Nekem is csak azért van meg, mert gyakorló anglomán vagyok, orvosilag ez nem is akut, ez már krónikus, amitől az ember krónikásokat olvas, akkor is ha történésznek hívják magukat, ami sokkal kevésbé költői.

I Károly (1600-1649), a csárli király, igazából skót volt, de nem azonos Charles Edward Stuart herceggel, aki későbbi alak (1720-1788), és a skót népballadák Charlie hercege. I. Károlynak nem lett jó vége, 1640-ben ugye jött a felfordulás, parlamenti zendülés, ír felkelés, polgárháború, Cromwell, köztársaság miazmás. és  ehhez képest csak 1649-ben fejezték le, egy Dumas-regény történetébe ágyazva. 

(Sir Anthony van Dyck festményének
részelet, még a lefejezés előttről, 
1633-ból. A ló neve nem ismert.)

Ez a Húsz év múlva, ami A három testőr  folytatása, és véletlenül pont húsz évvel azután játszódik. Itt D'Artagnan és haverjai (főleg Athos) meg akarják menteni a már nemigen királyt, de végül lefejezés által felakasztják a máglyán, vagy ebből valamelyik. Ezért kellett egy harmadik rész, egyrészt hogy meglegyen a trilógia, ami népszerű  irodalmi műfaj, másrészt meg bele kellett írnia Dumas-nak, az immár komolyan öregedő negyedik testőr hogy segíti trónra asztán a kivégzett király fiát, II. Károlyt. (A harmadikat meg ismerjük, ha van otthon tévé az interneten, és utáljuk, ha amúgy Diana hercegnős bögréket gyűjtünk.) Ja a harmadik regény a Bragelonne ​vicomte, aki igazából Raoul, és Athos fia, aki meg igazából... a fene tudja hogy hívták igazából. (Oké, megnéztem, megvan itthon könyvben a könyv, de la Fère gróf volt ő, akármit is jelentsen ez.)

Szóval I. Károly jelentős történelmi személyiség volt, amennyiben annak számít, ha valaki a forrongó kor áldozatává vergődi magát, ahelyett, hogy békés száműzetésben teniszezne naphosszat. Vagy legalább feltalálná  a teniszt, amire így mér bő kétszáz évet kellett várni, de persze azt is az angolok csinálták meg, mint mondjuk a vasutat. meg azt a másik sportot, mikor emberek szaladgálnak valami golyóbis után a füvön, sokat. De ennyit a Stuart-házról.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése