2025. március 27., csütörtök

A szagértőtől üvölteni

„Nógrádi György akkorát rúgott Zelenszkijbe, hogy attól még Kijevben is felüvöltöttek „ - És ez egy cím a Mandineren, akik nyilván amolyan másodvonalbeli Zorigóként tolják a rezsim brossúráit, és lassan pont olyan viccesek. Náluk még nem robban fel naponta az internet, valami magyar közéleti ostobaság miatt, és  mire eljutottak volna oda, hogy hetente háromszor is percekre vagyunk a világháborútól, az már viccnek is unalmas volt, de azért igyekeznek erőseket írni, ami odabasz, hiszen az ormányzati propaganda a alaptétele annyi, hogy mindegy mit írsz vagy mondasz, csak visítsanak a libsik.

És libsi minden nem felcsútista szektatag, Nógrádi tata, a finoman szólva is kétes tudományosságú „szakértő“ viszont jó elvtárs, ő nem visít, viszont bármely színezetű kormány idején el tudta mondani eddig is a központi narratívát, szórakoztató  marhaságokkal fűszerezve. Mióta ez mostani rezsim van  kezdett unalmas lenni, de Trampli Donáld választási győzelme óta szinte szárnyal a vén csataló (mint egy Pegazus, nem a kémprogram, hanem az a valdiznis állat, csak NGy még gőzgép-meghajtású), és egyre nagyobbakat mond.

Most például azt, hogy Zelenszkij ukrán elnök olyan közutálatnak örvend otthon, hogy ha Fehérházy Donáld a Sárgafejű, kikényszeríti végre a választásokat, akkor vagy csal, vagy vagy megfélemlíti az ellenfeleit, vagy csal. Esetleg  csal, az volt már?
(Érdekes amúgy, hogy Trampli Elnő Kúr intéz mindent a világban. legalább is hazai kormányhitű narratíva szerint, béke akkor lesz, ha ő kizsarolja, gazdasági prosperitás akkor, ha Gázában lesz a Copacabana, Grönland meg akkor, ha belép Kanadába, a Panama-csatornán keresztül.)

És akkor ezt a nagyívű „elemzést“ tálalja úgy a mandi szánalmas betűipari segédmunkása, hogy ettől aztán már Kijevben is üvöltenek. Kik? Nógrádi bá már itthon is inkább csak kínos (leszámítva a rezsimpropagandát, nekik szívük csücske, a jobb kezük, akit tűzbe tennének), Kijevben meg kábé annyit számít a véleménye, mint légyszar Ferenc József császár  képén, manapság. (Hisz a Svejkben még elvitték érte a kocsmárost a csendőrök, hogy az uralkodó képét nem lehet leszarva hagyni, ez már felségsértés.)

Ez persze valójában nem több, mint a „visítsanak a libsik“ paradigmanemzetközi kiterjesztése, hogy mindegy mi történik a világban, de visítsanak az ukránok is, de különösen az elnökük, aki ugyan hogy is érhetne fel a washingtoni trottyos pszichopatához? Sehogy. Odáig zülleni tényleg akkora projekt, hogy megöregszik az ember, mire összejön, ehhez képest Nógrádi bácsi simán csak sajnálatos. Nem gonosz, igazából ártani sem tud, csak süketeli azt, amire keresletet érzékel. (Mondjuk a vérfelcsútista mandineres kommentelők is lesajnálják, ami legalább is intő jel. A vélt keresletet illetően is főleg.)


p.s. A hét szava: Narratíva! Ma már nem világ van, valóság, létezés, miafrász, hanem narratívák vannak. Mint leírások, értelmezések, sugalmazások, propagandák, ideológiák, valamint papucs orrán pamutbojt. Ehhez képest magam sem félek használni, olyan kicseszettül bölcsésznek tűnök tőle!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése