Ma van március tizenötödike, ami jeles nap, hiszen pontosan száz évvel ezelőtt, 1925 március 15-én Albánia külügyminisztere, Mufid Libohova megállapodást írt alá Mario Albertivel , a Credito Italiano olasz bank igazgatójával az Albán Nemzeti Bank létrehozásának támogatásáról.
Mufid Libohova bég amúgy akkoriban külügy és pénzügyminiszter is volt egyben, tehát egy olasz bankkal államilag boltolni, minden szinten a profiljába vágott. (Volt igazságügyminiszter is, csak minek.)
Fontos, hogy Libohova a megelőző években I. Zogu király feltétlen híve volt, csak később kitörtek belőle a korábbi olasz megszállás alatti kollaboráció okozta gének, így míg Zogu a brit Midland Bankkal tárgyalt a saját nemzeti bank megalapításának támogatásáról, hősünk a digókkal, úgyhogy rapid mód lett erősen kegyvesztett. És azért, ami éppen pont száz éve történt, ez a mai nap jelentősége!
Persze többen is emlegetik, hogy 177 éve a Habsburg Birodalomban is volt valami purparlé ilyenkor, de abba most nem mennék bele, még értem teljesen mi a brossúra arról. Talán Rendforradalom és Szabadságbéke zajlott akkor, vagy kezdődött, vagy szimbolikus, vagy át, vagy hosszú. Egyes rabbik szerint a reformkor folytatása volt más eszközökkel, más rabbik szerint viszont visszarendeződés a haladásba, na nem a focicsapati értelemben, azt állítólag még csak részben találták fel akkor. Mármint az értelmet. (Jelszavaink valának: HazaSzaladás!)
Szóval erről az anti-Habsburg dologról még nincs hivatalos álláspont, mióta a múlt folyton változik (képzelem mi lesz, ha egyszer rég tényleg feltatálták majd az időutazást!), és egyébként is, emlékeim szerin Csang Kaj-sek kínai tábornok-politikus is úgy százhetven évvel a francia forradalom után mondta, hogy még nincs róla kialakult véleménye, történelmi léptékben még túl közel van az egész. Szóval ráérünk majd, ha unokáink leborulnak.
Ez meg albán punk. Érdekesebb. (Ez a címe.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése