Minden ellenkező híreszteléssel szemben a valóság annyira valós mint a kézzelfogható semmi szimulációjának próbaverziója, azaz létezik de minek, van lenni a merre lesz a fáklyásmenet, de a feleslegességbe vezet, miként az Én sem több a látszat megszemélyesítésénél, amikor az akarás veszi át a levés helyét, és rendszerint nyögés lesz a vége.
Ennyi. Ennyi lenne tömören a saját egzisztencialista filozófiám, kár hogy kamu az egész, illetve dehogy kár, akkora értelmetlen und üres egy zagyvaság, hogy a fal adja a másikat. Csak kipróbáltam, milyen az, mikor ezoanyu-hangulatban, egy bölcsészkedő spiritiszta mondjuk speedet vesz be hashajtó helyett, és efféle semmitmondás szorul ki belőle. (Csak speed helyett én még mindig kávéval.)
Mert mostanában komolyan és határozottan tele van a hócipőm azzal, ahogy a mindennapi konyhapszichológia keveredik az ezoterikusnak gondolt ostobasággal, és ilyen semmit nem jelentő süketelések sülnek ki belőle.
Konkrétan az taposott belém, hogy a régebben kedvelt Önkényes mérvadó című, most már Jutyúbos műsor (feat. Robert Puzsér & Horvát Oszkár) egyre fogyaszthatatlanabb. Mikor politika van terítéken, jönnek a lendületből ordibált puzsériádák, amiktől gyakran kapcsolok is át máshová, de ha azzal végeztek, jönnek a konyhapszichológiák, a mérgező kapcsolatokról, veszteségről és elengedésről, nem is értem, miért kisbetűvel írom ezeket Nagy Szavakat, amikkel persze nem kezdenek semmit, néhány bölcsészközhely elpuffogtatásán kívül, amiket időnként megható privát történetekkel színeznek, hogy például kit vert már pofán egy volt csaja. Az utóbbi rohadtul nem érdekel, az előbbitől meg egy falvédőre hímzett Coelho-novellában érzem magam, és az nagyon nem jó érzés. Nagy fogyasztója voltam mindenféle podcastoknak, de ma már egyre kevesebb, ami nem untat, vagy nem idegesít fel direktben, a tartalmatlan tartalmat se kiköpni, se lenyelni nem tudom, de inkább köpni próbálom, hisz ha lenyelném, meg is kéne emészteni.
Ráadásul ma már bármikor, gyakorlatilag automatikus írással tudok, előállítani ilyen falvédő-szövegeket, ami részben vicces, részben ijesztő, elvégre az Élet Online Iskolájában ilyenekért osztanak doktorit, laikus filozófiából talán. (A nem laikus filozófia az amit kinyomtatnak és/vagy fizetést ad érte az egyetem fura ura. A laikus meg a fészbukon fertőz.)
Így maradnak a hangoskönyvek, csak azoktól meg fizikailag tévedek rossz útra, de ezt tegnap már feltámadtam. Izé, vázoltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése