Ma van 109 éve, hogy Einstein közzétette a relativitáselméletét. (A 108 jobb lett volna, az a hinduknál szent szám, de Isten nem játszik szerencsejátékot, legalább is Einstein szerint. Hogy Isten léte relatív-e, az meg egy másik kérdés.)
Van ez az Emszercé Négyzet című mantra amit mindenki tud, de kevesen értik, pedig egyszerű. A cét először négyzetre kell emelni, aztán meg kell szorozni a tömeggel, és meg is van az energia! Én például kilencvennégyszer cénégyzet energia vagyok, persze csak vacsora előtt, és ha voltam már vécén. Meg ha kilóban számolok, és miért ne abban számoljak, mikor egy kiló az pont egytized méter a köbön térfogatú, négy Celsius fokos víz tömege, a méter pedig az a távolság, amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt. A víz meg abból lesz, mikor kémiaórán végre berobban a durranógáz, ami egymáshoz robbantja a hidrogén meg oxigénatomokat, pont a megfelelő arányban. A másodperc meg az alapállapotú 133Cs atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. Na. Ennyire egyszerű az, mennyi energiából is állok, a csavar az, hogy akkor is, ha ülök.
A relativitáselméletnek meg az a lényege, hogy van tér meg van az az idő, de ezek így egyben, az idő fogalmába külön nem mennék bele (a történések egymásutániságában érzékelhető módja a létezésnek, nagyjából), annak mindenki érzi a vasfogát, bár leginkább nem erről híres.
A téridő egyben viszont olyan, hogy görbül, avagy a tömeg és az energia (amik lényegileg ugyanazok) meggörbítik, és ez a görbület hatással van a fényre, meg általában a részecskékre. (Miközben a fény az hullám is egyben, persze nem pont az enyém.) És állítólag amit a téridő görbülete okoz, azt hívjuk gravitációnak, bár egyes rabbik... izé tudósok szerint á, dehogy!
Viszont érdekes, hogy a fénysebességénél nem lehet gyorsabban menni, gondolom mert ha a fényt is lehagyjuk, nem látjuk hova megyünk, praktikusan ezt persze azzal magyarázzák, hogy emszercé négyzet.
Vagyis: mivel a tömeg és az energia egyenértékű, egy tárgy mozgási energiája hozzáadódik a tömegéhez. Ha valami rohadt gyorsan megy, akkor nehezebb is lesz, és még több energia kell a gyorsításához, amitől még nehezebb lesz, és így tovább, ez a bájos függvény igencsak a végtelenbe tart. És ebben az anyagi univerzumban, azért nem lehet átlépni a fénysebességet, mert ahhoz igazából már végtelen nagy energia kellene a végtelenül növekvő tömeg gyorsításához. Vagy valami ilyesmi. A lényeg tehát, hogy végtelen sok energia kellene fénysebeségre gyorsítani mondjuk egy vasalót, annyi meg nincs a konnektorban, de úgy általában a világegyetemben sem. (Meg túl gyorsan érne a nadrág végére.) Van energia persze, kurva sok, de végtelen nincs, mert a végtelen is matek, az meg nem létező dolgokkal foglalkozik, absztrakciókkal, mint például az a fekvő nyolcas a kockás füzetben. Ahol a végtelenek találkoznak, vagy hogy.
Nos, ennyi mára a tudományos rovat, legközelebb a tökéletes tojásosnokedli-főzelék matematikáját tárgyalom, amint rájövök, hogy szubsztanciálisan tényleg hasonlít-e egymásra, (mint) két tojás. Avagy a kiköpött két tojásnak mi a viszonya, már úgy hasonlóságilag, és hogy írható ez le valószínűségi alapon?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése