Alvástalanság

Kedves naplóm! (Kedves egy fenét, ki találta ki ezt a hülyeséget?)

Az úgy volt, hogy szombat hajnalban (már ha a két óra az már hajnal), arra ébredtem, hogy iszonyúan görcsöl a lábam. A bal, ami nem csak abban az értelemben nem a jobbik, hogy tényleg a rosszabbik. A görcs hamar elmúlt, de visszaaludni másfél órán át sem sikerült, így felkeltem. Gondoltam megnézem A bal lábam című filmet, ha már az alvás nem megy, elvégre Daniel Day-Lewis az egyik kedvenc színészem. (Plusz ezért kapta az első Oszkár-díját a háromból, nem mintha Oszkár számítana.) Aztán mégse, hajnali négykor (na az már hajnal, valóban),  nem dráma kell, hanem vagy valami agyatlan vígjáték, vagy horror. (Hor ror, hor nem ror - tartja az ősi dakota mondás.)

Ám a Felvonó a pokolból című izé annyira rossz volt, hogy húsz percig bírtam, aztán betettem egy Ramones koncert DVD-t, és kiderült, hogy álmatlanság ellen nem jó a punk, de az elviselésében határozottan segít.

A múlt éjjel meg valami jutyúbról letöltött kabarét hallgattam telefonon, mert éjfél előtt fel kellett kelnem, asszem begyulladt valamelyik jobb alsó fogam, és azzal nehéz aludni. Úgyhogy egy tabletta, közel egy óra várakozás, míg hat, és végre alhattam kábé két és fél órát. Aztán felébredtem, és ha én hajnali kettő und három közt felébredek, akkor pont ötven százalék esélyem van visszaaludni. Azaz vagy sikerül, vagy nem. nem sikerült. Úgyhogy két éjszaka alatt jött össze vagy öt óra alvás, a szükséges 12-14 helyett, ami a túléléshez elég,  de a napközbeni beájuláshoz is, ezért maradok a csigaházamban.

Mostanában vannak ilyen éjszakák, de ha kettő is egymás után, akkor már lehet számítani arra, hogy a harmadikon végre kidőlök, és nem zombi-üzemmódban főzőm a harmadik kávét, és égetem oda a pirítóst. (Egy praktikus tanács: félálomban, fejnehézen ne főzzünk vajas kenyérnél bonyolultabbat, a kenyér pirítása amúgy is a haldokló Nyugat ópiuma csupán.)

Na, ennyi a napi nyavalygás, több kávét már nem iszok ma, majd feltolom a vérnyomásom politikai hírekkel, mióta Trampli van a fehér házban, meg Maszk, az Elon, ez megbízhatóan működik.

És akkor egy artisztikusan kiabálós opusz az álmatlanságról. Aki erre nem alszik el... az bárki.