2024. szeptember 13., péntek

Pénteki triszkaidekafóbia

Teljesen véletlenül jutott eszembe tegnap, hogy ma péntek 13. van. Ugyanis nem vagyok babonás, mióta tudatosan a bal oldalamon fekve alszom el, mindig jobb lábbal lépve indulok el a lépcsőn, és egy javasasszonytól kaptam egy amulettet, ami minden kedden leveszi rólam a rontást.

De mint felvilágosult, racionális elme, azért érdekelt, hogy miért pont a 13? És miért pont péntek? Nos, a 13 prímszám, de ez még nem lehet ok betojni tőle, hiszen az 59 is az, mégsem félünk a péntek ötven kilencedikétől, de prím a 2003 is, azt milyen jó kis év volt! Úgyhogy tudományos érdeklődéstől hajtva beleolvastam néhány online bulvárlapba, melyekben nagyjából konszenzus volt arról, miszerint:

„A 13-as számot azért tartják balszerencsének, mert Iskarióti Júdás, az utolsó vacsora 13. résztvevője elárulta Jézus Krisztust.“ - Akit aztán pénteken feszítettek keresztre, nyilván azért, hogy pont vasárnapra essen a feltámadás, amikor mindenki ráér örülni neki. Az viszont nem világos, hogy Júdás miért pont a tizenharmadik volt? Késett? Mert ha mondjuk hatodiknak érkezett, akkor a péntek hatodikákon kellene beteget jelenteni a munkahelyen, bezárkózni az ágyba párnák közt, és bukósisakban fürdeni, hátha megcsúszunk a kádban, és lefejeljük a csaptelepet, ami sisak nélkül halálos lehet, az életünkre nézve.

De egy másik bulvárlap, másik magyarázattal áll elő:

„A legelterjedtebb legenda szerint IV. Fülöp, francia király 1307. október 13-án, pénteken tartóztatott le és végzett ki több száz templomos lovagot, hogy megszerezze vagyonukat.“ - Ez már jobb, nem kell generálisan szorongani a péntek tizenháromtól, és a széltől is óvni magunkat, elég ha aznap pont nem vagyunk templomos lovagok, és lehetőleg gazdagok sem, nehogy valaki a vagyonunkat akarja. Márpedig ez a kettős követelmény az emberek nagyobbik felének simán megy, még abban az értelemben is, hogy nem járnak templomba és nem lovagolnak, és emellett csórók. Minden kritérium simán teljesíthető, főleg ha mindeközben nincsenek Fülöp nevű és/vagy francia ismerőseink, mindegy hányadikok. (Ugyanakkor Semjén Zsótnak lenni elég szar lehet ma, mert ő speciel jár templomba, lovagol is, és tuti tagja valami „borlovagrend“ nevű viccpártnak, miközben ismeri Rákay Kálmánt, aki ugye ország-világnak Philip, ami a Fülöp franciául. Főminiszter-helyettes úr esetében én azért fosnék kicsit, hogy aztán hasmenésre hivatkozva otthon maradhassak. És nem venném fel Kálmánnak a telefont.)

Szerintem egyébként a tizenhármas számtól azért tartanak sokan, mert a tízes előtt a tizenkettes számrendszert használta a nyugati kultúra (sok helyen ma sem lehet tízes csomag tojást kapni, csak tucatot vagy fél tucatot), így az egyszeri ember tizenkettőig tudott számolni, a tizenhárom az már valami idegen és misztikus terület volt a számok világában, ahová rendes, istenfélő jobbágy nem merészkedik. A tizenhárom egyszerűen már nem természetes. Ráadásul miből volt egy plebejusnak 13? Lóból, marhából, Lajos-aranyból, egyforma tányérból? Ha szerencséje volt, gyerekből se.
Szóval eleinte csak tizenhárommal volt a gond, a péntek az később jött hozzá, mikor valaki feltalálta a szabad szombatot, így a péntek lett a munkahét vége. És szintén a nyugati kultúrában egyre inkább szokássá vált, hogy péntekenként a társadalom mint olyan, kollektíve berúg. Akkor is, ha hét közben nem tette, sőt akkor igazán, ez lenne amúgy a skandináv típusú alkoholizmus, hogy hetente egyszer, de kurva sokat. (A mediterrán típus pedig az, hogy szolidabb mennyiséget, de napi szinten, az ebédhez biztosan, de akár már a reggelihez is.) És hát a péntek esti tizenhárom sör, az több szinten képes szerencsétlenséget okozni, hogy aztán a babonás másnaposok, szombaton ne menjenek sehova, pedig pénteken nem kellet volna. 

Ilyen értelemben minden péntek lehet a rosszul végződő szerencsétlenek napja. Vagy csak minden tizenharmadik péntek? Az nem lehet akkora gond, abból maximum négy fordul elő egy évben.


p.s. A címben szereplő triszkaidekafóbia természetesen a tizenhárma számtól való félelmet jelenti, és olyan szépen hangzik, hogy nem volt szívem kihagyni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése